Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Deseő Dénes: Nyílt csatornás öntözőrendszerek üzemének vezetése, valamint éves és távlati üzemtervének szerkesztése időjárási adatok alapján

Nyílt csatornás öntözőrendszerek 37 Időszak m b április első fele 0,47 5,6 április második fele 0,6 6,2 május 0,5 10,8 június 0,525 11,5 július első fele 0,4 21,8 július második fele 0,42 22,8 augusztus első fele 0,42 22,2 augusztus második fele 0,62 13,0 szeptember 0,47 5,6 Érdekes, hogy a fenti egyenesek közül az, amelyik a) az április első, második felére és szeptemberre, b) a május, június és augusztus második felére és c) a július első, második felére és augusztus első felére érvényes, ilyen csoportosításban egy-egy háromtagú sugársort alkotnak, így a sugársoron belül egymás lineáris kombinációjaként előállíthatók. így ez az egyenessereg lehet az alapja a felülről vezérelt, nyíltcsatornás hazai öntözőrendszereink napi operatív üzemi vezénylésének. Ez a kidolgozás csupán elsőnek tekinthető, amely természetesen továbbfejleszthető, sőt mindenkor alakítani kell a mezőgazdasági üzemek - az öntözés állandóbbá válása során elért — nívójához igazodóan. A vezénylő módszer alkalmazása szakaszosan üzemben levő fővizkivélelü (szivornyás) öntözőrendszerekben. Az eddigiekben leírtak számítása a 24 órás állandó vízsugár értékek alapján készült. A 24 órás állandó üzem általában csak gravitációs öntözőrendszerek fővízkivételein és főosztóművein szokott lenni. (Alacsony kihasználtság! fok esetén rendszerint itt is csökkentik az éjszakai vízhozamokat). Szivattyús fővizkivélelü öntözőrendszerek esetén általában szakaszos üzemet tartanak, elsősorban az elektromos csúcsidő magas áramtarifája miatt. Diesel üzem esetén ez kisebb jelentőségű, bár az egyes gépek napi ápolása ill is üzemszünetet követel. (Több gépegység esetén, ha az igény kielégítése nem kívánja valamennyi gép egyidejű üzemét, a karbantartás a gépek váltott üzemével jól megoldható.) Feltéve, hogy egy szivattyús fővízkivételnél a 24 órás vízsugárban számított vízigényt 16 órás üzemmel célszerű kielégíteni, a 16 óránál szolgáltatandó vízhozam a 24 órásból az alábbiak szerint számolható _24 Q16 órás = |g • Qu órás • Többgépes szivattyús fővízkivétel esetén ez az összefüggés igen egyszerűen felhasználható annak megállapítására is, hogy a célszerűen lerövidített üzemidő alatt hány géppel lehet a vízigényt kielégíteni. Például, legyen a fővízkivétel 10 db ECSK 800-as szivattyú, 6 m

3/s tényleges vízszállítóképességgel. A 24 órás állandó vízsugár alapján számított vízigény legyen 2.4 m

3/s. Csúcsidei és munkaszervezési okokból célszerű az üzemet napi 20 órás üzemmel megoldani. Kérdés: hány gép 20 órás üzemével lehet a feladatot ellátni.