Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

3. füzet - 5. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz okozta károk és a helyreállítás - 5.1. Murai Gyula: Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz és belvíz által okozott károk és helyreállítás

184 Az árvíz okozta károk és helyreállítás hettek, a szervezett kárfelmérésre a vizek levonulása után kerülhetett sor. Az Albizottság kidolgozta a felmérés és az azzal összefüggő adatszolgáltatás szervezett rendszerét és nyomtatványanyagát. Az adatszolgáltatást a károk keletkezésével és a helyreállítással érintett ágazati minisztériumok végezték, melyek az adatgyűjtéshez igénybe vették területi szerveiket, a szakmai irányításuk alá tartozó tanácsi szakigazgatási szerveket, valamint indokolt esetben egyéb intézményeket és szerveket is. A káradatok összegyűjtése a Tiszavölgyi ár- és belvizek által érintett BácsKiskun, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Szolnok, SzabolcsSzatmár megyékre és Szeged városra terjedt ki. Az érintett települések jegyzékét az OVH bocsátotta rendelkezésre. A felmérés a természetes egységben és forint értékben kifejezett káradatok megállapítása mellett kiterjedt az újjáépítési, illetve helyreállítási költségek megbecsülésére is. A kárfelmérés olyan tételeinél, amelyeknél az Állami Biztosító adatokkal rendelkezett, illetőleg kárfelmérést végzett, ezekre az adatokra kellett támaszkodni. Azoknál a tételeknél, amelyeknél az Állami Biztosító adatai — a biztosítási feltételek szerint nem teljesértékűek és így nem egyenlőek a népgazdasági kárral — az adatszolgáltató szerv a Biztosító adatait korrigálta. A legjelentősebb korrekciót a növénytermelési károknál kellett végrehajtani. Az Állami Biztosító minősítési gyakorlata ugyanis az árvízkár és belvízkár fogalmát nem minden esetben a műszaki meghatározások szerint alkalmazza. Az OVH-nak a Biztosítóval történt megállapodása alapján kiadott rendelkezése szerint pedig egyes teriileteken bekövetkezett károkat a térítés szempontjából előnyösebb árvízkárnak kellett minősíteni, annak ellenére, hogy műszaki szempontból belvízkárnak tekintendők. Ezek olyan területek, ahol azért keletkezett belvízelöntés, mert a befogadó magas vízállása miatt vagy árvízvédelmi biztonsági szempontból a belvizek nem tudtak kellő időben a befogadóba jutni. Az előbbiek miatt a kárfelmérés adatait — a vízügyi igazgatóságok által végzett felülvizsgálat alapján — helyesbíteni kellett. A korrekció kimunkálása azt eredményezte, hogy a mezőgazdaság növénytermelési kárai közül a felmérés szerint kimutatott 229 ezer ha területből, ill. 1195 millió Ft árvízkárból 92 ezer ha-t, ill. 566 millió Ft-ot belvízkárnak kell tekinteni. A biztosítási térítés szempontjából figyelembe veendő hullámtéri károkat is felmérték. A hullámtéren keletkezett 296 millió Ft növénytermelési kár műszaki szempontból ugyancsak nem tekinthető árvízkárnak, a hullámtéri művelésnek számolnia kell az időszakos elöntés kockázatával. Az elvégzett felmérések és a végrehajtott korrekciók alapján a károk és költségek összesítő adatait a II., az állóeszközökben és forgóeszközökben keletkezett károk összegét ágazatonkénti megoszlásban a III., az állóeszközkárokat természetes egységben a IV., a mezőgazdasági forgóeszközkárok részletezését a V., a növénytermelési károk területi adatait a V/. táblázatban foglaltuk össze. Az árvíz által okozott károk 75%-a Szabolcs-Szatmár megyében keletkezett. Itt a legnagyobb mértékű károsodás az épületeket, elsősorban a lakóépületeket érte. Viszonylag avult, gyenge műszaki állapotú, jórészt elégtelen alapozású, vályogfalú épületek pusztultak el. Az árvíz következtében összesen 5438 db lakás semmisült meg vagy vált lakhatatlanná, ebből 4385 lakás pusztulását a szamosháti árvíz okozta. További