Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)
3. füzet - 3. Az 1970. évi tiszavölgyi árvíz elleni védekezés - 3.1. Szeifert Gyula: Árvízvédelem a Tisza-Szamos-Kraszna közben
3.1 árvízvédelem a tisza—szamos—kraszna közben I)r. Szeifert Gyula 1 Vízrajzi és árvédelmi szempontból a Tisza felső — Bodrogtorkolat feletti — szakasza, a Túr, Szamos, Kraszrta és Lónyay-csatorna szoros egységet képeznek. Az árvízvédekezés a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság feladata. A fővédelmi vonalak összes hossza 559,250 km, melyből árvédelmi töltés 535,069, magaspart 23,784, míg árvédelmi fal 0,407 km. Az árvédelmi szakaszok száma 13. A védelmi vonalak 4 nagyobb öblözetet: a tisza—szamosközi, számos—krasznaközi, beregi és felsőszabolcsi, valamint 3 kisebb öblözetet: a kraszna-balparli, vásárosnamény — zsurki és Lónyai-csatorna-ba\parti öblözetet védik. 1970. május 13-a és június 30-a között, 48 napon át, valamennyi védvonalon a legkülönbözőbb árvédelmi feladatokat kellett megoldani. Alábbi tanulmány keretében azonban — a felső-tisza-vidéki teljes árvédelmi feladatból kiemelve — csak a Tisza—Szamos—Kraszna közére eső terület árvédekezését tárgyaljuk, míg a beregi, felsőszabolcsi és a három kisebb öblözet védelmével a 3.2 Árvízvédelem a Tisza felső szakaszán című tanulmányban Jancsó Gyula foglalkozik. I. A vízfolyások árvízvédelmi vonalainak és az. ármentesített ártérnek alapadatai és jellemzői A lehatárolt terület folyóinak, vízgyűjtő területeinek és árvédelmi rendszerének főbb adatait legáttekinthetőbben és legegyszerűbben ábrán és táblázatokban mutathatjuk be. így az 1. ábra az egész terület vízrajzi és árvédelmi rendszerét, a I. táblázat a Tisza, Szamos, Túr és Kraszna folyók fontosabb adatait tárja elénk, majd a II. táblázat az árvédelmi vonalak védelmi munkáival kapcsolatos beosztást ismerteti. A Tisza—Szamos—Kraszna közi ártér és árvédelmi vonalak jellemzését két részletben adjuk: a Szamos jobb és bal oldalára eső részek szerint. A tisza—szamosközi öblözet: Királyháza—Tiszabecs —Olcsvaapáti között a Tisza-balparti, Olcsvaapáti—Csenger—Berend között a Szamos-jobbparti töltések közé eső terület 1287 km 2, amiből 651 magyar, 636 szovjet és román területen van. A Tisza-balparti töltések koronája — szovjet területen — a számított 200 éves gyakoriságú árvízszint fölé 25 cm-rel, magyar területen Badaló községtől Tiszabecsig szintén a számított 200 éves gyakoriságú árvízszint fölé 25 cm-rel, ez alatt pedig Vásárosnaményig az 1947—48-as korrigált vízszint fölé 70 cm-rel épült ki. 1 Dr. Szeifert Gyula mérnök, a Felsőtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság igazgatóhelyettes főmérnöke (Nyíregyháza)
