Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Sarlós M.: Talajmozgás 241 m alapteriiletűek, kis víznél 11,4, illetve 12,5 m vízlépcsőt tartanak. Az elő- és utókikötő hossza 3610, illetve 3150 m, amely árvíznél mint vészkiönilő szerepelhet. Atzsilipeléskor a vízszint a hajózsilipben 1,5 m/perc sebességgel nő, illetve csökken. A legkisebb vízmélység a zsilipkapuknál 4 m. A legnagyobb hajózási vízszintnél, 2660 m

3/s vízhozamnál a hídnyílás magassága 9,2 m. Gambsheim építési költsége 345 millió DM, energiatermelése évi 595 millió k\Vó, míg Iffezheim építési költsége 375 millió DM, energiatermelése évi 695 millió kWó. Az első erőmű 1974/75-re, a második 1978 — 80-ra készül el. Az erőművek építési költsége egyenként 110 millió DM. Iffezheim alatt a meder kimélyülésének megakadályozását közösen vizsgálják és erre vonatkozóan modelkísérleteket végeznek. A minimális vízmélységnek 2,1 m-re való növelését és annak költségeit egyenlő arányban fogják megosztani. A fenék biztosítására 90 millió DM-et irányoztak elő. A duzzasztók alatti folyószakaszon az árvízszín csökkentésének kérdését a nemzetközi bizottság vizsgálataira bízzák. Basel és Strassbourg között az erőműveket úgy kell üzemeltetni, hogy az árvízi csúcsok lehetőleg csökkenjenek. A szükséges árvízi tározók kijelölését a két állam szakértői fogják meghatározni. TALAJMOZGÁSOK MÉLY MUNKAGÖDÖRBEN Ismerteti: SARLÓS MIKLÓS Chang, Chin-Yung and Duncan, M.: Analysls of soil movement around a decp excavation. Journal of the Soil Mechanics and Foundalions Division. Proceedings of the American Society of Civil Kngineers SM5. Sept. 1970. A kaliforniai Buena Vista szivattyútelep munkagödrének vizsgálatai azt bizonyították, hogy a véges elem módszere igen hasznos lehet a talajmozgások és talajfeszültségek komplex vizsgálatánál. Ez a módszer a feszültség és alakváltozás egyszerűsített, gyakorlati célú, nem lineáris összefüggésén alapul. A szükséges talajfizikai jellemzők, zavartalan mintákon végzett laboratóriumi vizsgálatok eredményeképpen, minden nehézség nélkül meghatározhatók. Kaliforniában, a Buena Vista szivattyútelep munkagödrének kiemeléséhez kb. 4 millió m

3 föld eltávolítása volt szükséges, 3 millió dollár költséggel. A munkagödör helyszínrajza az I. ábrán látható. Bár a rézsűállékonysági vizsgálatok egyensúlyi módszerei azt jelezték, hogy a kiemelés állékony, mégis már az első szint kiemelésekor meglepően nagymértékű talaj mozgást figyeltek meg. Ezek a mozgások a rézsűkön és a munkagödör alján egyaránt előfordultak. Kérdéses volt, hogy vajon közvetlen veszélyt jeleznek-e, vagy csupán a mély munkagödör kiemelésének normális hatásai. A tanulmány eredményei kitűnő alapot adtak a mozgások jelentőségének megítélésére, mind a veszélyes zónák kialakulását, mind az észlelt talajmozgások egészét tekintve. Talajviszonyok és az észlelt mozgások. A jellemző geológiai fúrásszelvények szerint a talajviszonyok igen heterogének, a rétegek felülről-lefelé öt főzónára oszthatók. Az I. zóna (20 m) talaja homok és iszapos homok. Ez alatt 16,5 m vastagságban gyengén plasztikus iszapos agyag és agyagos iszap található. A harmadik zónában homok 16,5 m-es rétegben, alatta a negyedik zónában erősen plasztikus agyag (32 m vastag) lordul elő túlnyomó többségben. Az alsó, ötödik zóna talaja erősen konszolidálódott homokos iszap. A kiemelést két lépcsőben hajtották végre, elegendő időt hagyva közöttük, hogy a lassú talajmechanikai folyamatok végbemehessenek. Az első szint kiemelése, 49 m mélységben 1965. novembertől 1966. novemberig tartott. A második szintet 1967. decemberben kezdték, ilt a munkagödör teljes mélysége 61 m volt. A felnyomódás (duzzadás) értékei a 2. ábrán láthatók. A kiemelés megkezdése előtt megfigyelő berendezéseket helyeztek el a duzzadás értékeinek mérésére. Ezek különböző típu-