Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

2. füzet - Tyahún Károly: A gépesített vízépítési földmunkák gazdaságosságának elemzése

166 Tyahun Károly tek (erdősáv a hullámtéren a meglevő töltés közelében, telefonvonal, stb.) (5ja. és b. ábra). Az új, kötött anyagból készült töltéseknél azonban ezek a munkák számos helyi tényezőtől függnek, ezért az egységárak ezekre nem terjednek ki, hanem csak a fő munkákra, azaz csak a töltés építési munkáira (5/c. ábra). Az új, vegyesanyagú töltések építésének technológiáját a 6. ábrán látható 1. ÍZ. séma mutatja. Eszerint az építés öt munkafázisát különböztetjük meg: Az első munkafázis: a megépítendő töltés ágyazatának (1) elkészítése tológéppel a humusznak a töltés mentett oldalán (1'), majd a kötött talajnak a töltés vízfelöli oldalán (1") való deponálásával (6/1. ábra). A második munkafázis: a töltésmag (2) elkészítése vonóköteles kotróval a tervezett töltés vizfelöli oldalán deponált anyagból (1") tömörítéssel, hasonlóan a kötött anyagú töltések elkészítéséhez, majd a kazetta elkészítése az anyagelegyengetésével (6/2. ábra). A harmadik munkafázis: a töltés szivárgó részének feltöltése, az ideiglenesen kiképzett kazettában a kötött mag (2) és a humusz depónia (1') között hidromechanizációval (6/3. ábra). A negyedik munkafázis: a töltés szivárgó részének kialakítása tológéppel (4) —(4'), valamint a kötött anyagú vízfelöli fedőréteg (5) elkészítése a töltés vízfelöli oldalán létesített depóniából (1") (6/4. ábra). Ez utóbbi két munkafázis különösen jelentős, ezért minden konkrét esetben figyelemmel kell lenni arra, hogy a feltöltés magasságát és a kazetta formáját úgy határozzák meg, hogy a töltés szivárgó részének hidraulikus tömörítése során a tervezett szemeloszlást kapják. Az ötödik munkafázis: a töltések humusz-terítése (6) az ideiglenes depóniáról (!') a töltés mentett oldalára tológépek segítségével (6/5. ábra). 3. Csatornák építése A nagy hajózó és meliorációs csatornák építési munkájának gazdaságosságát technológiai sémákon elemezzük, melyek a munkát végző kotró helyzetét, a földkiemelés hosszát, a kirakás távolságát, valamint a tömegszállítás távolságát mutatják be. A 7. ábrán látható 2. sz. séma a Bega—Temes csatorna „mélybevágású" típus-szakaszának munkáját mutatja be. A csatorna eme szakaszának keresztszelvénye mind a munkamennyiségek, mind pedig a munkaszervezés szempontjából jellemző. Az 570 m

3/m földkiemeléssel járó csatorna-szelvény a hajózó és meliorációs csatornák körében a közepes nagyságú szelvények közé tartozik. E csatornaszakasz ugyanis két völgyet köt össze: a Sózó (Temes mellékvízfolyása) völgyét a Bega völgyével, és a meglevő vízfolyásokon és településeken kívül puszta területeken halad keresztül. így a csatornaépítés munkaszervezése mentes a nagyobb kötöttségektől. A talajvíz ezen a területen — a nagy tengerszint feletti magasság ellenére — aránylag magas, és szabad vízfelszíne 2—6 m-rel van a terepszint alatt. Ezért a száraz gépi munka üzemének biztosítása érdekében igen fontos, hogy a földkiemelésnél a talajvízszintet ellenőrzés alatt tartsák, és kellő időben lehetővé tegyék a munkaterület víztelenítését. Ennek a vízszintnek alkalmazkodni kell a létesítendő csatorna üzemvízszintjéhez. Ezzel elérhetők a csatornarézsűk állé-