Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)
1. füzet - Kovács György: A szivárgó vízmozgás hatása a szemcsés rétegek állékonyságára
A szivárgó vízmozgás hatása 7 I térfogatból és az alaki tényezőből felépített egyenlőtlenség alapján ítélhető meg. Már a legkorábbi erre vonatkozó irodalmi közlések is hasonló formában adják meg a szuffózióra nem hajlamos talajok kritériumait (Patrasev, 1938). A Patrasev által közölt összefüggés számszerűen is jól egyezik a 4. egyenlettel, hiszen ha a = 10 átlagos értéket helyettesítünk és a legkisebb pórusátmérőt használjuk, a gyakorlatban legtöbbször előforduló n= 0,25 ~0,30tartományban visszakapjuk az általa javasolt számállandót. Lubocskov vizsgálta a hézagtérfogat változásának hatását a szuffózió lehetőségét kizáró geometriai feltétel alakulására. Arra a megállapításra jutott, hogy mivel n = 0,3 és 0,4 határok között az 1. egyenletben szereplő d érték változása mindössze 1,6-szoros, számolhatunk átlagos értékkel és elhanyagolhatjuk a hézagtérfogat befolyását (Lubocskov, 1965). (Megjegyezzük, hogy az 1,6-os szorzó számszerű értéke teljesen összhangban van a 4. egyenletként felírt kapcsolattal). A 4. egyenletként adott feltétel előírja, hogy a szemeloszlási görbe egy nagyobb és egy kisebb súlyszázalékhoz tartozó szemátmérőjének értékéből képezett hányados kisebb legyen egy meghatározott számértéknél. Ez a hányados formailag hasonló a Hazen-íéle egyenlőtlenségi együtthatóhoz (U—D 6 0/D 1 0). Ez a megfontolás lehet az elvi alapja annak az osztályozási rendszernek, amely az egyenlőtlenségi együttható függvényében határozza meg, hogy a réteg szuffózióra hajlamos, vagy sem, közben egy átmeneti zónát is megkülönböztetve (Isztomina, 1957): szuffózió nem következik be ha Us\Q; átmeneti helyzet 10-< t/<20; (5) szuffózióra hajlamos a réteg ha U>20. Laboratóriumi ellenőrző mérések azt mutatták, hogy olyan homokos kavicsokban, amelyeknek szemeloszlási görbéje folytonos volt, valóban nem következett be szuffózió ha az í/=£8~10 egyenlőtlenség fennállt. Az átmeneti tartományba sorolt talajokban a szuffózió megindításához viszonylag nagy hidraulikai gradiens volt szükséges, míg az Í7 >25 tartományban a finom szemcsék már kis gradiens esetében is elsodródtak (öistin 1965). Ugyanezt az elgondolást tükrözik azok a szűrőkre vonatkozó előírások, amelyek megszabják a szűrőréteg stabilitásának biztosítása érdekében, hogy a szűrőanvag egyenlőtlenségi együtthatója meghatározott számértéknél kisebb legyen: [/ s*=s 6 (Moszkva—Volgosztroj, 1935); U s z--sl6~20 (Creager és tsai, 1945); (6) U s z 20 (U.S.Army Corps of Engineers, 1955). Az elmondottaknak bizonyos mértékig ellene mondanak Lubocskov kutatásai, aki úgy találta, hogy a szuffózióra erősen hajlamos talajok egyenlőtlenségi együtthatóval kifejezett alsó határa nagymértékben függ a szemeloszlási görbe alakjától. Lehetnek ezért olyan halmazok, amelyeknek U értéke meghaladja a 20-at, szuffózióra mégsem hajlamosak (Lubocskov, 1965). Ugyanakkor rámutat azonban arra is, hogy az 1. típusú egyenlőtlenség teljesedése sem zárja ki feltétlenül a szuffózió
