Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)
2. füzet - Baranyi Sándor: A Velencei-tó főbb jellemzői
A Velencei-tó 127 illetve az anyameder magassági helyzetét szondarúd (tárcsa nélkül) leszúrásával határozták meg. A mélységmérések pontossága az iszapfelszín esetén ±5 cm-re, és az anyameder esetén ±2 cm-re tehető. A mélységmérések ideje alatt tapasztalt vízszintváltozások figyelembevételével a mélységi adatokat a tó szabályozási szintjére, a 104.90 m A. f. síkra vonatkoztatták. A mederanyag főbb jellemzőinek meghatározására 1970-ben a tó 14 pontján mederanyag mintát vettek. A mintavételi helyeket úgy választották meg, hogy az aránylag kevés számú minta alapján a tó egész területére általánosításokat lehessen tenni. Egyaránt vettek iszapmintát a tó tisztásain és a nádasokban. A mederanyag mintavételt kishajóról végezték, ezért a nagy összefüggő nádasokba behatolni nem tudtak. A mintavételt erre a célra készített, — több darabból összecsavarozható és átlátszó falú — 32 mm belső átmérőjű cső beszúrásával végezték. A tömör iszapba a mintavevőt legfeljebb 50—60 cm mélyre lehetett beszúrni. A mintákat szín és tömörség szerint rétegekre bontották, az egyes rétegek anyagát nylon tasakba helyezték és azonnal laboratóriumba szállították 3 2. A mérési adatok feldolgozása A mérési adatok és az 1969. évben készített légifelvétel transzformált másolatai alapján 1:10 000 méretarányú helyszínrajzokat szerkesztettek [3], A helyszínrajzok készítésénél felhasználták az 1966. évben készített légifelvételek 1:5 000 méretarányú másolatait is. Az egyik helyszínrajzon a mélységvonalakat és a másikon a mederben levő iszap vastagságát ábrázolták. A tó mélységi viszonyairól a 2. ábra és az iszapvastagságról a 3. ábra ad tájékoztatást. A helyszínrajzokon az 1969. évi állapotnak megfelelően feltűntették a nádborítás helyzetét is. A mélységi adatok a szilárd mederre vonatkoznak, ezért magukban foglalják az iszapvastagságot is. A mérési adatok alapján 14 rajzolt keresztszelvényt szerkesztettek, melyek közül néhányat a 4. ábra ismertet. A keresztszelvények helye a 2—3. ábrákon a VO kövek alapján azonosítható. A mérési adatok és az MTA Földrajztudományi Kutató Intézetnek a tó vízgyűjtőjén végzett mérési eredményei felhasználásával nyomtatott atlaszt készítenek. 3. A meder főbb jellemzői A felmérés alapján szerkesztett helyszínrajzok felhasználásával meghatározták a tómeder főbb méretét és jellemzőit: a tó területét (F), a víztükör, a náddal benőtt terület nagyságát (F v, F n), a tó térfogatát (W), a középmélységet (h) és a felsorolt jellemzők alakulását a vízszint helyzetének függvényében. Meghatározták még a tóban levő iszap térfogatát is. A Velencei-tó medrének főbb jellemzőiről az /. táblázat és az ó. ábra ad tájékoztatást. • A mintavételt a szerző és Dr. Fel/öUIy Lajos, a VITUKI lud. főmunkatársa végezte.