Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Bardóczy L.: Marseille vízellátása 107 Nem részletezzük a tervbe vett egyes víztároló medencék építési előirányzatát, azonban figyelemre méltó, hogy a tisztított víz napi 24 órás mennyiségének 10 órás tározásához szükséges víztároló medencék és víztornyok kiépítését látták célszerűnek, azonban a végső előirányzatok alapján végül is 285 000 m

3 tározótérfogat kiala kilássál már napi 22 órás tározótér állt rendelkezésre. A korábban részletezett zóna elosztásoknak megfelelően a terv szerint a nagyszámú átemelő és nyomásfokozó berendezés megszüntetését és a koncentráltabb ellátás érdekében kevesebb szánni és nagyobb teljesítményű, de jobban automatizált üzemek beépítését irányozták elő. Az elosztóhálózat fejlesztésével is az előbbiek szerinti zónakialakítás céljait, valamint a lehető legjobb körvezet ékesít és céljait kívánták szolgálni. Az előirányzatnak megfelelően 500 km-nyi 80—1000 mm méretű csővezetékek beépítését irányozták elő. 5. A VÍZELLÁTÁS FEJLŐDÉSE l»W ITÁ\ A Vízmű által előirányzott fejlesztés megvalósítására az 1943. óta eltelt időben sor kerülhetett, azonban a háború, valamint az időnként felmerülő pénzügyi nehézségek a munkálatok lelassulását idézték elő. Az előrejelzett fejlesztéseket az alábbiak szerint tudták megvalósítani. .4 Saint-Cliristophe-i medence. Az itt felmerülő problémák lényegileg a medence karbantartásának hiányából adódtak. Az erősen elhanyagolt műtárgyban nagy arányú iszap lerakódások keletkeztek, amelyeket a munkálatok során 7—10 kg-os nyomású vízsugarakkal tisztítottak meg. A 300 — 400 000 m

3-nyi iszapot 12 nap alatt 5368 munkaóra felhasználással távolították el, amelyet azt megelőzően 30 nap alatt 8000 munkaóra felhasználással tudtak csak elvégezni. Figyelembevéve azt, hogy a medencének a víztermelésből való kiesése milyen nagy mennyiségű iszapnak a távcsatornába való bejutását eredményezi — különösen esetleges zápor okozta hordalék felhalmozódásakor - érthetővé válik a medence karbantartási idejével kapcsolatos nyereség, valamint a medence helyettesíthetőségének jelentősége. .1 Realtort-i medence. Az elhanyagolt és eliszapolódott medencét teljesen megtisztították miáltal a St-Christophe-i medence kiesésével kapcsolatos problémák is enyhültek. A medence előtt néhány 100 m-el vasklorid adagoló berendezést is felszereltek, ezáltal a továbbjutó víz zavarosságának foka jelentősen csökkent lietővé vált. A munkálatok egyik legfontosabb része éppen a kielégítő vízkezelési berendezések felépítésének igénye voil, amit a következők szerint végeztek el. .1 Sainte-Marlhe-i tele/). Az első szűrő berendezést a telepen 1934-ben építették meg. libben a megoldásban a szűrt víz a telep nagy 350 000 m

3-cs medencéjébe került, aminek hibája a víz újraszennyeződése volt. Az új berendezésben ezen segítettek. Először buldózerrel a víztároló medencét az iszaplerakódástól megtisztították, majd felépítették a 260 000 m

3/nap teljesítményű berendezést. Ebben a nyersvíz először a flokkulátorokba került, ezután a 350 000 m

3-es ülepítő medencébe, majd a szűrőkön át a fedett 16 000 m

3-es tisztavíz tároló medencébe. Fentiekből a víztisztítási technológia lényege is kivehető, a közismert eljárásokkal egyező (6. ábra). A derítő medencénél (350 000 m

3-es 5 hektáron) felmerült érdekes probléma az volt, hogy az oldalfalon megtelepedő sirályok tömeges megjelenése komoly szenynyeződéseket okozott. Számos módszert alkalmaztak a madarak távoltartására, végül legalkalmasabbnak bizonyult az oldalfalak tetején végighúzódó 8 mm átmérőjű gömbacél huzal, amely a madarak megtelepedését kényelmetlenné tette és attól kezdve megjelenésük is csak szórványos lett. A szűrők szifonrendszerét ,,Polhydra" berendezéssel vezérlik. A szűrők fenéklemeze nem szűrőfejes megoldású, hanem porózus beton. A szűrtvíz tároló medencét a nagy medencéről választották le megfelelő közfal beépítésével és tető kiképzéssel (7. ábra). A Saint- liarnabé-i víztisztító telep 60 000 m

3/nap víz tisztítására képes. A nyersvíz a felületi szennyezését (falevelek) leválasztó rácsokon keresztül a koagulálószerek felvétele után jut a négy, összesen 531 ni

2 alapterületű 5300 m

3 térfogatú függőleges átfolyású reaktorba, innen a 288 ni- összesített felületi Ki db függőleges átfolyású