Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

100 Fekete Jenő A Kamyk-völgtjzáróyát osztópilléreit ferde kábelekkel horgonyozták ki az altalajhoz elcsúszás ellen. A kábeleket egyenként 400 tonna erővel feszítették meg. Korrózióvédelmét cementhabarcs bevonattal oldották meg. Az Orlik-völgyzáró gát feszítőkábeleit 30 cm átmérőjű varrat nélküli acélcsövekből készült tokokban helyezték cl, korrózióvédelmét különleges habarccsal biztosították. Feszített rudas megoldást alkalmaztak a Hricsov-völgyzárógát pilléreinek lehorgonyzására. A rudak 10 cm átmérőjű 760 tonna névleges teherbírású nagyszilárdságú különleges acélból készültek. Korrózióvédelmüket cementbevonattal biztosították. A feszítőerő rudanként 400 tonna. Ugyancsak rudas feszítést alkalmaztak a St. Pantaleon erőmű, az Edlittgi erőmű és a Gerstheimi gát építésénél. Mindhárom esetben a repedésmentesség biztosítása és karcsú szerkezet kialakítása volt a cél. A St. Pantaleon erőmű 1965. óta van üzemben, az Edlingi erőművet pedig 1961-ben állították üzembe. Ez utóbbinál 32 db Sigma 80/105 0 32 mm-es rudat feszítettek meg egyenként 1400 tonna erővel. A Gerstheimi gátnál a feszítőerő közel 110 tonna rudanként. A Spullersee vötgijzárógátjánál magasításánál a stabilitás biztosítására kábeles feszítést alkalmaztak. A 35 db 0 7 mm-es kábelszálakból álló pászma feszültsége 105,5 kp/mm

2. Nem csupán duzzasztóműveknél, völgyzárógátaknál, hanem hajódokkok építésénél is alkalmaztak már feszített szerkezeteket. A Marseille-i és fírest-i hajódokkoknál kábeles feszítést alkalmaztak a repedésmentesség biztosítására. Marseille-ben a hajódokkot 1961-ben, Brest-ben 1937-ben építették. :i. FESZÍTETT VÍZÉPÍTÉSI MŰTÁRGYAK KORRÓZIÓVÉDELME A korrózióvédelem kérdésével számos külföldi szerző, intézet foglalkozott. Elsősorban a műanyag gyantákkal voltak kísérletek, és a cement-kémiai kutatások terjedtek el. a) Poliészter gyanta alkalmazása feszített betonszerkezeteknél Ez ideig poliésztergyantával viszonylag kevés kísérletet végeztek, mivel annak első alkalmazása előregyártott betonszerkezeteknél nem volt gazdaságos. Elsősorban Lengyelországban végeztek olyan kísérleteket, melyek nagymolekulájú gyanták bevezetését szorgalmazták az építőiparban feszített beton szerkezeteknél a korrózióvédelem biztosítására. Fontos, hogy ezek a korrózió elleni bevonatok nyújthatók, íáradásra ellenállók, és gazdaságosak legyenek. Első feladat volt a poliésztergyanta öregedési jelenségeinek vizsgálata. A kísérleteket próbarudakon végezték +120 °C hőmérsékleten. A kísérletek azt mutatták, hogy a be nem fejezett polimerizáció következtében szilárdsági növekedés áll elő. Az alkalmazási köre az alábbi: — Vízzáró burkolat és korrózióvédelmet biztosító anyag. Ehhez policsztergyanta 100 elnevezésű lakkgyantát alkalmaznak. Ezt a műanyagot elsősorban medencék betonozott belső falára hordják fel, melyre előzőleg Polimal 100-at kentek. A poliészterkeverék Maleinat, Phthalat és Glykol gyantákból áll. — Feszített szerkezetek feszítőrádjainak korrózióvédelme. Poliésztergyanta alkalmazásával nemcsak a kábelek korrózióvédelme, hanem a betonnal való jó kapcsolat is megoldódott. A hüvelyek kiinjektálására folyós konzisztenciájú polyészterhabarcskeveréket, Polymal 100-t és 109-t célszerű használni. — Feszített silószerkezetek helyreállítása. Hagyományos eljárás ebben az esetben a torkrét beton felhordás, azonban agresszív beton esetén ez leválik, és nem biztosít korrózióvédelmet. Célszerű először a hibát poliészter habarccsal kijavítani, és a kábelek megfeszítése után az egész felületet 1,0-1,5 cm vastag műanyag habarcscsal bevonni. A felhasznált habarcs: Poliészter 110. Minden keverékhez Polymal 109-t alkalmaznak. — A feszítőkábelek és a beton közötti kapcsolat biztosítása. A kísérletek azt mutatták, hogy poliésztergyanta-injektálás alkalmazásával a csatlakozóhelyeken a húzószilárdság 200 kp/cm

2-t ért el, mely 10% acélmegtakarítást, és a betonszilárdság növekedését jelentette. Gyanta alkalmazása tette lphetővé, hogy a feszítést rövid