Vízügyi Közlemények, 1971 (53. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

92 Fekete Jenő 1. ábra. A Cheurfas-i gát feszítőkábeleinek korrózió elleni védelme Magyarázat: 1 = 630 db 0 5 mm-es galvanizált szálból összefogott kábel, 2 = összekötött kábel, minimális átmérője lő cm, 3 = megfejtett kábel, minimális átmérője 20 cm, 4 = műanyag bevonat, 5 = csévélés 50 cm-enként, 6 = itatott vászontekercselés, 7 = pálmarost kötél, 8 = bitumenes, zsíros keverékkel átitatott plasztikus matrac, 9 = vászonburkolat, 10 = cementdugó, 11 = = lemeztelenített szálak lehorgonyzáshoz, 12 = fehér fémből öntött fej lehorgonyzásánál korrózióvédelemre galvanizálást alkalmaztak. A galvanizálást lehetőleg üzemben szálanként kell elvégezni, és a helyszínen a szállításból eredő, vagy egyéb sérüléseket javítani kell. Ellenkező esetben a meghibásodás helyén lokális galvánelemek alakulnak ki, s ez a kábelek gyors tönkremeneteléhez vezet. Az egyéb bevonatokat is célszerű megfelelő ellenőrzés mellett üzemben elkészíteni. s az esetleges sérüléseket a helyszínen javítani. Párhuzamos szálú kábelek esetében alkalmazzák általában a második módszert, a szálanként való cementtej bevonatot. Ez esetben az egyes huzalokat külön-külön cementlébe kell mártani, s a kötegeket csak a cementfilm megszilárdulása után szabad összefogni. Komplett védelmet biztosít a Cheurfas-gát építésénél alkalmazott korrózió elleni burkolás. A feszítőkábel szálait egyenként galvanizálták, majd a hibátlanul galvanizált szálakat 50 cm-ként csévéléssel rögzítették egymáshoz, majd kívülről szintetikus bevonattal látták el. A kábeleket ezután olajos madzaggal átkötött pólyával takarták, amelyre zsír és bitumen keverékéből készült plasztikus matrac került. Kívülről az egészet egy újabb, bitumenes itatású vászonpólyával tekerték körül (1. ábra). F. Dumas mérnök 1965-ben megjelent tanulmányában hivatkozik arra, hogy kísérletek szerint a feszített kábelek műgumi bevonattal való ellátása teljes mértékben biztosítja azok korrózió elleni védelmét. H. Cambefort tanulmányában foglalkozott a feszített vízépítési műtárgyak gazdaságossági kérdéseivel is. Számításai alapján egy tonna beton ára kb. háromszorosa egy tonna feszítőerő árának. Túlságosan zömök, nagy vastagságú pillérek esetén feszítéssel gazdaságosabb, karcsú, esztétikusabb megjelenésű szerkezeteket nyerhetünk. A vízépítésben már megvalósult műtárgyak nagy részénél külföldön már alkalmaztak feszített kábeleket, ill. rudakat.