Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

4. füzet - Kollár Ferenc: A Kisbalaton északi öblözet lápterületének vízrendezése

KISBALATON ÉSZAKI ÖBLÖZET L A P T Elí Ü L E T É N E К V í Z R E N D E Z É S E KOLLÁR FERENC

1 Magyarország mintegy 110 000 ha kiterjedésű tőzeg területének hasznosítása a lecsapolással kezdődött. Lecsapolták többek között a Hanságot, a Balaton környéki lápterületeket, az Ecsedi lápot stb. E munka nem hozta meg a kívánt eredményt, mert csapadékos években a terület sík viz alatt állt, száraz évben pedig teljesen kiszáradt, intenzív mezőgazdasági művelést folytatni nem lehetett. így lassan megérlelődött az a gondolat, hogy az intenzív hasznosításnak előfeltétele: a megfelelő talajvízszint biztosítása és a káros vizek elöntésétől való védelem. így kezdődött el a tőzeghasznosítás Sárréten és a Nagy berekben, majd 1960-ban megértek a feltételek a Kisbalaton északi öblözetének komplex hasznosítására is. Ezt az Európában is figyelemreméltó munkát Kemenesi Ernő, dr. Relák Sándor és Éry István közös erőfeszítése indította el a megvalósítás útján. Л hasznosítás agronómiai megalapozását a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kutatói végezték, a vízügyi terveket a Vízügyi Tervező Vállalat készítette, az építés pedig a Vízügyi Építő Vállalat, a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság és a Kisbalatoni és Középzalai Vízitársulat közös munkája. A továbbiakban csak a vízügyi kérdésekkel, azok megoldásával és az eddig leszűrhető tapasztalatokkal kívánunk foglalkozni. A mezőgazdasági kérdésekre csak annyiban utalunk, amennyi a vízügyi kérdések megvilágítása érdekében feltétlenül szükséges. * * * A Kisbalaton Keszthelytől nyugatra terül el. Eredetileg a Balaton része volt, hosszú évszázadokon keresztül víz borította és csak egy-egy igen száraz periódusban száradt ki. Ezt az állapotot tünteti fel az 1. ábrán bemutatott 1782—85-ből származó térkép. Jól látható, hogy a Kisbalaton medencéjét nyugatról a Sármellék—Zalavár Balatonhidvég vonalán húzódó dombvonulat és keletről a Keszthelytől délre húzódó keskeny gerinc határolja. Északról és délről ilyen határozott határvonala a területnek nincs, a terep lassú emelkedésével szűnt meg a víztükör. A Kisbalaton területének vízborítása csak a Balaton múlt század második felében bekövetkezett víszintszabályozása, a Sió csatorna megnyitása után szűnt meg. Ekkor lehetett csak gondolni arra, hogy a tőzegterületet mezőgazdasági termelésbe vonják. Ennek érdekében alakult meg а XX. század elején a Kisbalatoni Lecsapoló Társulat. A Társulat első munkája a Zala medrének kiásása volt, 1 Kollár Ferenc mérnök, Vízügyi Tervező Vállalat. 1»