Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

4. füzet - Öllős Géza: A szennyvíziszap kezelése és elhelyezése

A szennyvíziszap kezelése 427 — Л rothasztást követő sűrítés a legegyszerűbb és leg­olcsóbb vízelvonási mód. Ennek hatásaként az iszap nedvesség­tartalma kb. 85—90%-ra csök­kenthető. A Brauntól származó 2. ábrán a példaként választott 1000 l-nyi rothasztott iszap a sűrítőberendezésben kb. 600 1 vizet veszített. — A sűrítést követő víztele­nítés további 200 1 vízmennyi­séget vont el a példaként vá­lasztott — 2. ábrán vázolt — iszapkezelésnél. (Itt a víztelení­tési költség már tetemesebb.) — Az iszap még megmaradt nedvességtartalmából a szárítás révén a felvett példa esetében (2. ábra) további 80 l-nyi víz­mennyiséget lehetett eltávolí­tani. (Ennek a kezelése a leg­drágább.) A következőkben az iszap térfogatának csökkentését előse­gítő, az előzőkben értelmezett kezelési eljárásokat és a hozzájuk tartozó berendezéseket tekint­jük át. I. táblázat Az iszap nedvességtartalma, szárazanyag-tartalma és a relatív iszaptérfogat közötti kapcsolat 2. ábra. 1 ni 3 térfogatú 95% nedves­ségtartalmú rothasztott iszap tér­fogatának csökkentése a nedvesség­tartalom elvonása révén ( Braun alapján) (1) Fig. 2. Reduction of the volume of 1 cu.m digested sludge of 95% moisture rontent by dewatering (after Braun ) Bild 2. Durch Entzug des Wasser­gehaltes hervorgerufene Volumen­Verringerung bei Faulschlamm von 1 m 3 Volumen und 95% Wassergehalt (nach Braun )

Next

/
Oldalképek
Tartalom