Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

542 Könyvismertetések 0,019 (Г„+0,01)°. 8' 6 + 0,19, ahol V a kritikus beállási sebességet, T v a vízhőfokot jelenti. A jégtorlaszok képződésével kapcsolatban ismerteti a jelenség szabatos leírására vonatkozó eljárásokat. Kitűnik, hogy torlaszképződésre lehet biztosan számítani, ha a víztükör szélessége a legnagyobb jégtábla 1,3-szorosánál kisebb. A jégtakaró alatti vízmozgás elemzése azt mutatta, hogy a különböző szerzők képletei alapján végzett számítások nem adnak lényegesen eltérő eredményt. Gyakor­Hőszennyezés esetére Ding­man, Weeks, és Yen hasonló ösz­szefüggésre jutott. Számítógépre programozott képletük alapján a mért és az előrejelzett értékek összehasonlítását az 1. ábrán mutatjuk be. A kásajég keletkezése, mi­nősége, mennyisége a gyakorlat számára igen fontos kérdés, hi­szen duzzasztóművek, erőművek, felszíni vízkivételek stb. műkö­dését döntően befolyásolja. Kia­lakulásában a következő ténye­zőkjátszanak szerepet: a vízmi­nősége (hordalékossága), a hűtés mértéke (lég- és a vízhőfok kü­lönbsége), a vízáramlás minősége (sebesség, turbulencia). A jelen­ségre vonatkozó összefüggések még nem tisztázottak, annyi azonban bizonyos, hogy a túlhű­lés a felszíni határrétegben kelet­kezik és a turbulencia révén veszi át a teljes keresztszelvény. A szél okozta hullámzás ha­tására keletkező kásajég mennyi­ségét (W) Szinotin és Alejnyikov a W = 217 12,3 [kp/m 2j képlettel javasolja becsülni, ahol h a hullámmagasság, L a hullám­hossz méterben. A jégtakaró vastagságának meghatározását grafikonok köny­nyítik meg, melyek közül hármat közöl a Szerző. A II. fő fejezet a kása jég moz­gásával, a jégtakaró kialakulásá­nak, állékonyságának, és a jég­torlaszok képződésének feltéte­leivel, valamint a jég alatti víz­mozgással foglalkozik. A kásajég mozgását a tur­bulens diffúzió elmélete alapján tárgyalja. Összefüggéseket közöl a kásajég hossz- és keresztszelvény menti eloszlására. Az állékony jégtakaró kialakulására a következő tapasztalati képletet vezet­ték le: 1. ábra. Jellegzetes hőmérsékleti hossz-szelvény 2. ábra. A hőmérséklet növekedés okozta jég­nyomás SO m jégtakaró hosszig

Next

/
Oldalképek
Tartalom