Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Léczfalvy Sándor: A Szinva-forrás foglalása

A Ssinva-forrás foglalása 5:Î A Foglall-forrás hosszabb, szinte függőleges repedés mentén kialakult, kereken kb. 10—20 cm széles, fölfelé egyre bővülő, igen hosszú barlangból ered. A repedés a porfirit és a mészkő határán keletkezett a völgyre merőlegesen. Ezt a repedést harántoltuk a Csöves-források felé vezető vízvezető alagúttal. A Foglalt-források mögött áthaladva (lásd 2. ábrát), víz tört be az alagútba. A fő vízvezető a Csövesforrások alatti barlangjárat, mert a Foglall-forrás vízvezető repedéseit harántolva a Csöves-források nem tűntek el, míg fordítva, a Csöves-források barlangjáratát megcsapolva, a Foglalt-források elapadtak. Az elmondottakból kitűnik, hogy a barlangokból előtörő forrás felszínre bukkanását a vízzáró porfirit, mint szeleskiiszöbü bukó hozta létre. Ebből a szempontból a forrás átbukó típusú, azonban a vízvezető barlangjáratok helyzete és méretei olyanok, hogy az ebből következő hidrológiai jellemzők a leszálló típusra mutatnak. Ezért a forrás tulajdonképpen vegyes jellegű. Л forrás hidrológiája A forrás vízhozamait rendszeresen a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet mérte 1950 óta, átlagosan havonként, illetve kéthavonként. A mérések szerint a forrás középvízhozama 21 000 l/p, a maximális 210 000 l/p, a minimális pedig 3000 l/p az 1950—59-es évek adatai szerint. A forráshozamok és a forrás hidrológiájának részletesebb tisztázására 1961-ben két mérőbukót építettünk be. Ezek közül az egyik a forrás fakadása alatt beépített 7. ábra. A forráshozamok mérésére beépített Cipoletti-méröbukó (1962. április) Fig. 7. Cipoletti weir for measuring the yield of the spring (April, 1962) Bild. 7. Cipoletti Meßwehr zur Meßung der Quellschiittungen (April. 1962)