Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
538 Könyvismertetések munkálatai. A tanulmányokat — melyek egyszersmind a VÍZITERV tervezői munkájának eredményeit ismertetik — az alábbiakban felsorolás szerint ismertetjük. 1. Komplex vízhasznosítás 1.1 Botár Imre vállalati főmérnök a vízépítési létesítmények tervezésével kapcsolatban megállapítja, hogy a komplex vízgazdálkodási létesítmények akkor minősülnek optimálisnak, ha a hidrológia, hidrotechnika és a közgazdaságtudomány szempont jainak egyaránt megfelelnek. 1.2 Illei Vilmos ismerteti a VIZITERV munkáját a magyar energiagazdálkodás fejlesztésében. Véleménye szerint a vízgazdálkodás és a villamos-energiagazdálkodás között szoros kapcsolat áll fenn. E kapcsolatok terén az elmúlt 20 év folyamán végzett munkát foglalja össze, és a többi közül kiragadva részletesebben ismerteti a javasolt 600 MW-os szivattyús energ;atározó tervezésénél e'ért eredményeket. 1.3 Dóra Tibor a Kiskörei Vízlépcső és öntözőrendszerei lényeges koncepcionális és műszaki adatait ismerteti. A vízlépcső és tározó, valamint az ezekhez csatlakozó öntözőrendszer komplex hasznosítási létesítményei elsődlegesen 300 000 ha öntözésre berendezett terület és 12 000 ha intenzív tógazdaság vízigényét biztosítják, ezen felül vízienergia termelést, hajózást, árvízvédelmet, belvízvédelmet, valamint egészségügyi, üdülési és sportolási lehetőséget teremtenek a Tiszavölgy középső térségében. 1.4 Herzog Henrik a kiskörei tározók gátjainak stabilitásáról írt tanulmányában kifejti, hogy a földgátak mentett oldalát a rézsű lecsúszása, vagy a teljes mentett oldali gátrész, az ún. támasztótest vízszintes elcsúszása veszélyezteti. A Kiskörei Vízlépcső hullámtéri tározóját határoló mintegy 145 km hosszú, az utóbbi évszázad alatt primitív eszközökkel épített gátjait vizsgálta meg ilyen szempontból. 1.5 Czakó János, Marko Elek és Zsilák Endre közös dolgozatukban a Sió torkolati mű tervezését és építését ismertetik. A Sió csatornázás legalsó, Duna-torkolati vízlépcsője az ország egyik legfontosabb vízgazdálkodási létesítménye. Megvalósítását az Országos Vízgazdálkodási Keretterv a 3. ötéves tervben írta elő. A létesítmény tervezése 1968. évben kezdődött el. 2. Mezőgazdasági vízhasznosítás 2.1 Horváth Vilmos és Kazó Béla beszámolnak a Solakról nevű talaj stabilizáló szer felszíni lefolyást csökkentő hatásának vizsgálatáról szőlőben. A VÍZITERV tervezői az eróziótól veszélyeztetett dombvidéki szőlőtelepítések talajvédelmének egyik megoldására kísérleteket végeztek. A homokos löszön kialakult barna erdőtalajú területen ezzel a magyar gyártmányú műanyaggal stabilizálták a talajfelszint. 2.2 Kamarás Miklós és Seidl Fidél tanulmányukat a melioráló művelési rendszert és annak hatását a talajvédelemben ismertetik. 1967 óta folynak nagyüzemi kísérletek a kidolgozott új talajvédelmi eljárásra. A módszer alapját a tarló forgatás nélküli réteglazítása és a gyomok kémiai irtása képezi. 2.3 Szabó Károly foglalkozik a tápanyagöntözéssel a liartai esőztető öntözőfiirt területén. Automatikus vezérlésű esőztető öntözőfürt területének fejtrágyázására központi műtrágyaoldó és elosztó berendezés terveit készítették el a tervezők. 2.4 dr. Erődi Béla ismerteti a talajvédelmi beruházások gazdaságossági vizsgálatát meliorációs területi kategóriák szerint. A lejtős területek ineliorálásához — a beavatkozás szüksége és a hasznosítás lehetősége alapján — a tervezők „meliorációs területi kategóriák"-at határoztak meg. Ahol főleg a csapadék által okozott erózió ellen kell védekezni, ott ezeket a kategóriákat „talajvédelmi lejtőkategóriáknak" nevezik, ahol pedig egyéb meliorációs feladatokat is meg kell oldani a „talajvédelmi lejtőkategóriák tartományait" részben tovább kell bontani. 2.5 Horváth Vilmos foglalkozik a talajvédelmi vonatkozásokkal a Területi Vízgazdálkodási Kerettervekben. A vízgyűjtőkben szükséges talajvédelmi feladatokat a tervezők a lejtőkategória tartományokra építették. Elkészítették az ország hegy- és dombvidéki területeinek lejtőkategória tartomány térképét, ez a talajvédelmi feladatokat is tartalmazza. Megállapították a vizsgált 103 vízgyűjtő talajvédelmi berendezésének sürgősségi sorrendjét.