Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

ISMERTETÉSEK A IiÉCSI ŰJ DUNA-MEDER TERVE Ismerteti: MÁTRAI ISTVÁN

1 A közelmúltban megjelent sajtóhír arról számol be, hogy a bécsi Duna-szakasz árvízvédelmének fejlesztésével kapcsolatban sokat vitatott terv ügyében döntés született. Megépül a 20 km hosszú és a jelenlegi Duna-medertől kb. 200 m-re futó párhuzamos új Duna, mely megvalósítja Bécs úgynevezett „abszolút" árvízvédelmi biztonságát ( 1. ábra). Ezzel a döntéssel elvetették azt a másik, 1,1 milliárd Schilling költségű változatot, melyben csak mederszabályozást és töltésemelést irányoztak elő. Az elfogadott, lényegesen magasabb — 3,4 milliárd Schilling — költségű megoldás a tervek szerint nagyobb biztonságot és több kapcsolódó előnyt is jelent. Elsősorban 400 lia új, árvíztől védett területet biztosít, mely igen alkalmas lesz zöldterület, üdülés és vízisportok céljára. Ezzel kapcsolatban érdekes lesz áttekinteni Bécs árvízvédelmi helyzetetét és annak fejlődését. Az 1869 — 75 között végrehajtott első Duna-szabályozás előtt a bécsi Dunaszakaszon a folyó több ágra szakadva folyt le. Nagyobb árvizek és jégzajlások idején egyes kerületek, így Leopoldstadt, Brigittenau, Iiossau és Erdberg gyakran víz alá kerültek, nem volt mód megfelelő hidak építésére és partmenti raktárak kialakítására sem. Évtizedes előkészületek és tárgyalások után végre megalakult a „Dunaszabályozási Bizottság". Ennek a Bizottságnak irányításával hajtották végre a szabályozást, amelynél két hosszú átvágással alakították ki ma is meglevő dunamedret. A régi ágakat — kivéve a Donau Kanal-t — feliszapólódásra ítélték. A Donau Kanal vízellátásának szabályozására a felső végén duzzasztómű épült, alsó vége közelében az egyik felhagyott dunamederben téli kikötőt alakítottak ki. Ez az állapot közel 100 éven át tartott. A város fejlődését azonban már hosszabb ideje akadályozza a bal parti rendezetlen, időszakosan elárasztott hullámtér, esztétikai képe sem felel meg a mai városi igényeknek, az árvizek levezetéséhez pedig egyre nagyobb biztonság szükséges. Az új terv szerint a második dunameder Klosterneuburgnál indul ki. A 14 000 m

3/s árvízből 8800 m

3/s a mai mederben, 5200 m

3/s pedig az új mederben fog lefolyni (2. ábra). Az új meder két végén duzzasztóművel szabályozzák a vízállást. Az új mederből kikerülő anyagot a két meder között megmaradó sziget és a környező területek feltöltésére és töltésépítésre fogják felhasználni. A sziget elsősorban üdülőterület lesz, nagy zöldterületekkel, sportpályákkal, campingekkel, szórakozóhelyekkel stb. Az új Duna-meder csak nagyobb árvizek idején fog vizet szállítani, egyébként tó jellege lesz, 2,7 km hosszú regatta pályával. Az új mederben csak csónakázás és vitorlázás folyhat, a motorcsónakok is csak a régi mederben közlekedhetnek. A 3,4 milliárdos beruházást 8 — 10 év alatt szándékoznak elvégezni. Az átvágás megkezdése előtt 500 millió Schilling költséggel megépítik a bal-parti szennyvizeket összefogó bal-parti főgyűjtőcsatornát, az átvágás alsó végén tervezett nagy szennyvíztisztító teleppel együtt. 1 Mátrai István mérnök, az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat műsz. Igazgatóhelyettese (Budapest).