Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
1. füzet - Léczfalvy Sándor: A Szinva-forrás foglalása
A SZINVA-FORR Ä S FOGLALÁSA MISKOLC KÉSZÉRE DR. LÉCZFALVY SÁNDOR 1 A Szinva a keleti Biikk-hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása, melynek középvízhozama 21 000 liter/perc. A forrást 1964-ben Miskolc vízellátásába kapcsolták. Alábbi tanulmány célja az, hogy a forrásfoglalással kapcsolatos munkálatokat és az építés során szerzett tapasztalatokat ismertesse. 2 A forrás a Bükk-hegységben Lillafüredtől kb. két kilométerrel délre a lillafüred —egri műút völgyében, 341,9 — 344,5 m tengerszint fölötti magasságok között fakad (1. ábra). Eredetileg a forrásvíz több helyen tört fel, amint azt a 2. ábrán a források közvetlen környezetének helyszínrajzán láthatjuk. A legdélibb, és egyben legalacsonyabban [341,9 m (Orsz.) magasságon) fakadó forrás az ún. Foglaltforrás (az ábrán 1.) volt. Nevét azért kapta, mert ezt az ágat régebben foglalták Lillafüred vízellátására. Középső nagy hozamú része az eredetileg 343,63 m Orsz. magasságon fakadó ún. Csöves-források (az ábrán 2.). Ezek tulajdonképpen az eger—lillafüredi út szurdokában, az út alól törtek fel (3. ábra). Amikor a műutat építették, a forrásokra görgeteget szórtak és a görgetegből az út melletti árokba csöveken át vezették ki a forrásokat. A legfelsőbb tag az ún. Árvízi túlfolyó forrás (az ábrán 3.) csak árvizeknél (mint később megállapítottuk 39 000 liter/perc forráshozam fölött) működött 344,9 m (Orsz.) szinten. Az 1962. márciusi árvízkori túlfolyását a 4. ábrán vehetjük szemügyre. A fenti három nagyobb csoporton kívül a Csöves- és Foglalt-forrás között az út árkában, több kisebb-nagyobb forrás tört elő. I. A forrás geológiai felépítése A forrás vízgyűjtő kőzete triász-kori mészkő, amelyben a víz főleg barlangjáratokban és alárendelten kisebb repedésekben mozog. Az 1. ábrán, a forrás környékét ábrázoló geológiai térképen látható, hogy a vízgyűjtő mészkő a forrástól nyugatra és keletre is, de zömében nyugatra terül el. Az itt beszivárgó víz (melynek nagyobb része víznyelőkön, dolinákon szivárog be) a barlangüregeken lefolyva a lillafürecl — egri út mély szurdokában bukkan felszínre. Ennek egyrészt morfológiai oka van, hiszen a szurdok hasadéka kb. 200—250 méterrel mélyebben van, mint a Bükk platója, másrészt a forrás közvetlen környékének geológiai felépítettsége magyarázza a forrásfeltörést. Az 1. ábrán látható, hogy a forrástól északra vízzáró kőzet 1 Dr. Léezfalvij Sándor mérnök, a műsz. tud. kandidátusa, a Vízügyi Tervező Vállalat irányító tervezője (Budapest). • A forrásfoglalás munkájának tervező szerve a Vízügyi Tervező Vállalat (Budapest), kivitelezője a Hídépítő Vállalat és a Közlekedési Épitö Vállalat (Budapest), beruházója pedig a Vízügyi Beruházási igazgatóság voit.
