Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

4. füzet - Kálmán Miklós-Magyar Pál: 8. Nemzetközi Vízrendezési Tanfolyam

476 Kálmán M. és Magyar P. Bevezető tárgyak : általános mezőgazdaságtan; víz-, talaj-, növénykapcsolatok ; talajtani alapfogalmak; szikes talajok; a talajvíz hidraulikája; az összegyülekezés elmélete; a talajnedvesség fizikája. A mezőgazdasági vízgazdálkodás elméleti alapjai: a vízrendezés elmélete; a vízrendezés és a talaj sóháztartása közti összefüggések; a mértékadó kiépítés értékének meghatározása humid és arid zónákban szárazgazdálkodás és öntözéses gazdálkodás esetére. Tervezési előmunkálatok: az előmunkálatok megtervezése; csapadékvizsgálat; evapotranspiráció; evaporáció növénnyel nem fedett talajokon; a talajok vízvezető képessége; szivattyús vizsgálatok; talajvizsgálat és talaj osztályozás; talajvízvizsgálatok; vízrendezési kísérleti területek; elektromos modellek. Mérnöki munkálatok : felszín alatti vízrendezési rendszerek; a vízrendezés főművei; műtárgyak tervezése; nyílt csatornák fenntartási problémái mechanikai és kémiai eszközökkel; vízrendezés öntözött területen. Tervezési gyakorlatok : vízrendezés egy holland polderen; vízrendezés egy közelkeleti öntözött területen; szivárgás egy holland polder esetében; mezőgazdasági területek átszervezése (tagosítás, talajcsövezés) Hollandiában. Modern vízrendezési problémák: függőleges talajcsövezés alapelvei. Különleges vízrendezési problémák: savanyú-szulfáttartalmú agyagtalajok, tőzegtalajok, éretlen tengeri üledéktalajok vízrendezése; a vízrendezés és a talajok roskadása. A vízrendezés tervezésének gazdasági vonatkozásai: gazdasági és adminisztratív vonatkozások; vízrendezési tervek gazdaságossági értékelése. Az utolsó hónapban a résztvevők három csoportra oszlottak és érdeklődési körüknek megfelelően a következő kérdéseket tanulmányozhatták részletesebben: — szivárgási kérdések; függőleges talaj csövezés; kutak; — vízgyűjtők; összegyülekezés; lefolyás vizsgálata és — talajtani laboratóriumi gyakorlat. 2. A szakmai tanulmányutakat nagy körültekintéssel, kitűnő szervezéssel bonyolították le. Ilyenek a következők voltak — Wageningen: tanszékek, könyvtárak, intézetek, helyi érdekességek. — Dél-Hollandia ; és Zeeland tartományok : talajcsövezés Rijnlandban; Rotterdam város és kikötője; Biológiai Kísérleti Állomás Oostvoorneben; Delta Művek; Talajcsövezési Kísérleti Állomás Noord Bevelandban. . — Zuider Zee és Észak-Hollandia: polderek; tagosítási munkálatok Geestmerambacht-ban; Amsterdam. — Talajtani, talaj csövezési vonatkozású kirándulások; gyárlátogatások hat egynapos kirándulás keretében az ország egész területén. b) A tan/olyam értékelése A rendező szervek, az arányos területi megoszlást figyelembe véve, igyekeztek minél több ország részére helyet biztosítani a tanfolyamon

3. Erősen latba esik az a szempont is, hogy a gazdaságilag elmaradott, élelmezési nehézséggel küzdő álla" Az 1969. évi tanfolyamon részt vevők száma 24 országból 34 fő volt. Az országok szerinti megoszlás a következők szerint alakult: Anglia 1,Bulgária 1, Chile 2, Csehszlovákia 2, Fülöp-szigetek 2, Hollandia 1, Indonézia 1, Irak 2, Irán 1 .Jugoszlávia 2, Kenya 1, Magyarország 2, Malaysia 2, Német Szövetségi Köztársaság 1, Olaszország 1, Panama 1, Peru 1, Portugália 1. Románia 1, Szíria I, Thaiföld 2, Törökország 1 , USA 1, Venezuela 2 fő.