Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
4. füzet - Kienitz Gábor: A belvízhullám-leképzés gyakorlati felhasználásának kérdései
A belvízhullám • leképzés 465 egészére nézve. Ez esetben az átlagos eltérés és az átlagos lefolyás százalékos viszonyát fejezzük ki, mégpedig vagy úgy, hogy külön-külön vesszük a pozitív és a negatív értelmű eltéréseket, vagy úgy, hogy az eltérések abszolút értékét vesszük figyelembe. Az így értelmezett százalékos hibákat rendre H +, H~ és j/7|-al jelölve, értéküket az alábbi módon határozhatjuk meg (bevezetve a 4. ábrán alkalmazott jelöléseket is): 1 í-max Lmnx -— 2 7 (G—L) +AL 2 (G-LY-AL II 1 = max L= 0 r 100= 1= 0 T 9 100=•-TT 100 (3) / / L I• -^max -^ma x x 2 2 ahol a számlálóban (G — L)+ azt jelenti, hogy csak a pozitív értékű differenciákat összegezzük, és F + a kettős összeggörbe és a 45 fokos egyenes közti, az utóbbi fölötti sáv területe, F pedig a 45 fokos egyenes alatti terület L ma x-ig bezárólag. Hasonlóan, csak a negatív (G—L)~ differenciák abszolút értékeit összegezve Н- = ] ГШ (4) továbbá, az eltérések abszolút értékeivel számolva , , F+ + F|Я|= 100. (5) A kettős összeggörbére alapított hibaszámítási módszer megalapozott értelmezése, egyszerűsége és szemléletes volta miatt alkalmas a ténylegesen észlelt és a gépi számitású belvízhullámok egybevetésére. * * * Az eljárással kapcsolatos hibákról és az azok meghatározásáról mondottakat a következőkben összegezhetjük. Az eljárás olyan belvízhullámokat képez le, amilyenek a modellt jellemző paraméterek érvényessége mellett kialakulnának; a belvízlevezetés során érvényesülő számos szubjektív és előre nem látott hatás azonban merőben eltérő mérési eredményeket hozhat létre. Bár a leképzésnél e hatásokat is figyelembe lehetne venni, a rendellenes üzem ilyen nyomonkövetése nem lehet cél. Az eljárás tulajdonképpeni hibái — amelyek a paramétereknek megfelelő üzem mellett is jelentkezhetnek — részben a modell felépítéséből, részben a paraméter megválasztásból származnak. Kimutattuk, hogy a modell felépítéséből származó hibák nem jelentősek, és így az észlelt és számítolt lefolyási értékek közti eltérések lényegében a paraméterek optimális megválasztásától függenek. A hibák mértékének jellemzésére — a vizuális összehasonlítás mellett — a kettős összeggörbe segítségével számítható indexet alkalmazzuk.
