Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

4. füzet - Kienitz Gábor: A belvízhullám-leképzés gyakorlati felhasználásának kérdései

A BELVÍZ HULLÁM-LEKÉPZÉS GYAKORLATI F E LH AS Z NÁLÁSÁNAK KÉRDÉSEI KIENITZ GÁBOR

1 A síkvidéki vízrendezés színvonala hazánkban ma már igen magas, azonban — mint azt az 1970 tavaszán kialakult belvízhelyzet is bizonyította — a belvízkérdést nem tekinthetjük megoldottnak. A belvízlevezető rendszerek fejlesztése még hosszú időn keresztül műszaki és gazdasági tervezési feladatokat 1'og jelenteni, míg e rendszerek hatékony üzembentartása a belvízi előrejelzéssel szemben támaszt egyre növekvő igényeket. Ezeknek a feladatoknak a megoldása egyrészt a belvízjelenség fizikai folyamatainak elméleti ismeretét kívánja meg, másrészt pedig ezen ismeret alapján olyan módszerek gyakorlati bevezetését és tömeges felhasználását, amelyek mind a tervezést, mind az előrejelzést gépi úton elvégezhető rutinmunkává teszik. Jelen tanulmány célja összefoglalni az e téren elért eredményeket és körvonalazni a nehézségeket s a még megoldásra váró problémákat. I. A belvízhullám-leképzés eddigi eredményeinek áttekintése Ami a belvíz-jelenség fizikai folyamatának elméleti megismerését illeti, szerző a hidrológiai rendszer-vizsgálatnak a síkvidéki összegyülekezésre történt alkalmazását tartja erre legalkalmasabbnak.

2 A síkvidéki vízgyűjtő felfogható olyan input-output rendszerként, amely a csapadékot levezetett belvízzé alakítja át. A kis esésnek és az emberi tevékenységnek a lefolyásra gyakorolt döntő jelentősége folytán ezt a befolyásolt összegyülekezési folyamatot négy fázisra bontva célszerű vizsgálni, amelyek mindegyike önmagában is egy-egy input-output rendszers Az első fázis a csapadéknak az elemi vízgyűjtőkben végbemenő összegyülekezése. melynek eredményekép elemi mélyedések telnek meg vízzel. A második fázi, során ezen elemi mélyedések vize kaszkád-szerűen átfolyva egymásba, végülis egy nagyobb mélyedést tölt fel, s így kialakult a belvízfolt. A harmadik fázis a belvízfoltláncok kialakulása, amikor a belvízfoltban összegyűlt víz ugyancsak kaszkád-szerű mozgással jut a legközelebbi csatornához (vagy megreked a legalacsonyabb szintű belvízfoltban, amikoris nincs több fázis). Végiil a negyedik fázis során a csatornahálózatban összegyülekező belvíz a vízgyűjtő kifolyási pontján át távozik a területről. 1 Kienitz Gábor old. mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tudományos csoportvezetője. Szerző ez úton mond köszönetet a Vízügyi Szervezési és Számítástechnikai Iroda (VSZSZI) Igazgatójának, dr. Angyal Gábornak és Zarka Dénes matematikusnak a hasznos tanácsokért, illetve a kutatásbanvaló együttműködésért; továbbá a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet (V1TUKI) Belvízkutatási Csoportjában dolgozó munkatársainak, elsősorban dr. Magyar Pál tudományos munkatársnak, a lefolytatott vizsgálatokban nyújtott segítségért. 2 Lásd Irodalom 1. és 2. alattiakat.