Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
4. füzet - Kollár Ferenc: A Kisbalaton északi öblözet lápterületének vízrendezése
A Kis-Balaton vízrendezése 423 tönkretette, igen sok lebegő anyag keletkezett, ami máshol rakódott le, a rézsűk beomlottak, a csatorna szelvénye megnövekedett. Kézi erővel végzett munka után ilyen nem következett be. A továbbiak során tehát olyan technológiát célszerű alkalmazni, amelynél, a tőzeg struktúráját a munka nem teszi tönkre. Ez alapelvből kiindulva vedersoros, esetleg marófejes kotrók alkalmazására célszerű törekedni. 2. Műtárgyépítésnél a kisebb zsilipek és átereszek könnyű, tőzegen mintegy úszó szerkezetként kialakíthatók. Megfontolandó továbbá az a körülmény is, hogy a tőzegtalaj süllyedése folytán ezek a műtárgyak várhatóan követni fogják a tőzeg idővel bekövetkező mozgásait, és funkciójukat továbbra is el tudják majd látni. c) Üzemi kérdések 1. Igen szerencsésnek bizonyult a szivattyútelep gépészeti szerkezetének megválasztása. Л villanymotorok változtatható fordulatszáma, a lapátállítás lehetősége olyan sok változatot biztosít, hogy az érkező vízhozamhoz igen finom határok között lehet alkalmazkodni. Ez igen lényeges ebben az esetben, mert a talajvíz szintjének tartása sok esetben kis vízhozamok átemelését is igényli, amit ilyen gépészeti és elektromos megoldással biztosítani lehet. 2. Az üzem során egy váratlan nehézséggel is találkoztunk. Л szivattyútelep üzembehelyezése után nagy mennyiségű úszó növényzet került a gerebre A növényzet olyan mennyiséget tett ki, hogy 4 munkás sem tudta agerebet tisztán tartani, időszakonként le kellett egy-egy szivattyút állítani, hogy agereb megtisztítható legyen. Az úszó növényzet ellen nagyon nehéz volt védekezni, mert a legnagyobb része a víz alatt érkezett. Miután a szivattyútelep üzembehelyezése összeesett a csatornák őszi kaszálásával, kézenfekvő volt arra számítni, hogy az úszó növényzet mennyisége le fog csökkenni. Ez azonban nem következett be, egy éves üzem után is alig változott az uszadék mennyisége. Az úszó növényzet ellen a szivattyútelep mellett levő zsilipeknél kellett egy-egy durva gerebet elhelyezni. A durva gereb azonban órák alatt eltömődött és sürgősen el kellett távolítani. A gereb eltömődésének megakadályozására nem a tisztítás, hanem a növényzet megszüntetése látszott járhatóbb útnak. Ezt növényevő halak telepítésével lehetett megoldani. Annak érdekében, hogy az eredmény ellenőrizhető legyen, a Társulat az északi keresztcsatornát gerebekkel elzárta és 1969. év tavaszán 70 db növényevő halat telepített bele. A halak néhány hónap alatt teljesen megtisztították a csatornát a növényzettől olyan eredménnyel, hogy ősszel már etetni kellett őket. A növényevő halak előreláthatólag nemcsak a szivattyútelep gerebtisztítási problémáját oldják meg, hanem a csatornák vízalatti rézsűinek a kaszálását is feleslegessé teszik. így a fenntartási költségek nagymértékben csökkenthetők. 3. Jelenlegi üzemi rend szerint a Vízügyi Igazgatóság és a Társulat közösen tartja üzemben a talajvízszabályozó rendszert. Ez a kettősség nehézkessé teszi az üzemet, így a talajvízszint-szabályozás igényeinek kielégítése sokszor nehézségekbe ütközik. Helyesebb lenne, ha az üzemet egyedül a Társulat látná el, mert szorosabb kapcsolatban áll az érintett mezőgazdasági üzemekkel, jobban ismeri az igényeket és a klimatikus adottságokhoz is gyorsabban tud alkalmazkodni. Ezzel a megoldással a hatékonyság nagymértékben növelhető lenne.
