Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
398 Ismertetések VIZSGÁLATOK A HŐMÉRSÉKLETI KORREKCIÓ MEGHATÁROZÁSA CÉLJÁBÓL Már a bevezetésben rámutattak arra, hogy a Nemzetközi Hidrológiai Decennium tervében egy (3 m-'-es) párolgásmérő kádhálózatot kell kiépíteni. Az előzetes 1964ben vizsgálatok után előre számított nagyságban és felállításban a stechtini tavon párolgásmérő kádakat szereltek fel. Időben augusztus 8-tól 28-ig végezték a párolgás és vízhőmérséklet észleléseket a 8 synoptikus főterminusban. A hőmérsékletet a kádban, két szemben fekvő helyen 25 cm távolságban a kád szélétől 10, 30 és 50 cm mélységben termisztoros hőmérővel mérték. A termométerfejben a direkt sugárzás miatt fellépő hőmérsékleti hibát növekvő leárnyékolással több ismétlésben határozták meg. Ezek értéke a felső termométernél napállás szerint 0,2 és 0,3 fok, a közepes mélységben levő termométernél (30 cm) csak intenzív sugárzás esetén érte el a 0,1 fokot. Az 50 cm mélységben levő hőmérőn a direkt napsugárzás befolyását már nem tudták kimutatni. Az észak —déli irányban felállított hőmérők között nem tapasztaltak lényeges hőmérséklet különbséget. Mind a három mélységben a hiba a megfigyelési időszak átlagában 0,1 fokot tett ki. A pozitív különbségek az észak felé felállított hőmérőkön léptek fel. Az egyes leolvasások különbségei sem haladták meg a 0,3 —0,4°-ot. A hőmérsékleti megfigyeléseket felhasználták a kád háromóránkénti hőtartalom változásainak számításához és a kádvíz ezzel összefüggésben álló térfogatváltozásához. Kiindulva átlag hőmérsékletből és a megfelelő vízsűrűségből, az egyes mérésekhez tartozó vízoszlopok hosszát kiszámították. Az összeg tekintetbevételével a leolvasási időpontok között fellépett hosszváltozások alapján minden egyes mért párolgás értéket javítottak. A javított párolgásértékek már lényegesen kiegyenlítettebb menetet mutatnak, mint a nem javítottak. A napi menet kialakulása éppenúgy összefüggésbe hozható a gőznyomásgradiens alakulásával, mint a szélsebességgel. Az egész megfigyelési időtartam alatt mind átlagban, mind a csapadék nélkül maradt napok kiválasztásánál megmutatkozik, hogy a 7. és 10 óra között figyelhető meg a minimum, valamint 19. és 22. óra között egy igen világos másodmaximumot találtak. Ezt csupán a kádvíz napi felmelegedése okozta. Ez a folyamat a délelőtti órákban a párolgási vízveszteséget kiegyenlíti, emiatt az a benyomás támadt, hogy nincs párolgás vagy a víz szaporodását tapasztalják. Viszont erős lehűlés áll be 19 óra után, amely a párolgáshoz hasonló hatás, tehát ismételten a párolgás látszólagos növekedéséhez vezet. A nagy 3 m 2-es kádon a víztest hőmérséklet-változásának zavaró hatása a párolgás napi menetére egyértelműen kimutatható. Könnyen elképzelhető, hogy a befolyás nagyobb a 2000 cm 2-es kádnál. Sajnos a kis kádak számára csak 8 terminus hőmérséklet megfigyelés van előírva 10 cm-en. A nagy kádban ebben a mélységben mért hőmérsékletek összehasonlításánál a korrekciós értékekkel világos kapcsolatot találtak, amely felhasználható arra, hogy a párolgás meneténsk lehetséges korrekcióit a kis kádban legalább megközelítően becsülni tudják. Az óránkénti párolgás-mennyiségeket az írószalagról értékelték. A javítás számításához szükséges óránkénti hőmérséklet-változásokat a közbenső értékekre, a 3 óránkénti átmeneti megfigyelésekből lineárisan interpolálták. A kettős bizonytalanság ellenére a regisztrált napi menet javításának szükségességét a kis kád esetében is kimutatták. Az augusztus 8 — 28-ig terjedő megfigyelési időtartamra az átlagosan regisztrált és javított párolgás napi menetét vizsgálták. Különösen világosan látható a hőmérsékleti hatás a délelőtti órákban. Az esti órákban ellenben kisebb mértékben jelentkezik, mint a nagy kádnál. A 3 m 2-es országos párolgásmérő kádak összehasonlítása A párolgás napi menetének vizsgálata mellett a párolgásíró működése céljára egyidejűleg méréseket indítottak a módszertani kérdések tisztázására. A köböző edények, illetve mintavevő edények pontossági vizsgálata mellett mérték a félig besüllyesztett és talajtöltéssel körülvett 3 m 2-es kád és a perem alatt 7 cm-ig a talajba süllyesztett 3 m 2-es kád közötti különbséget. A párolgásméréseket a Stechlin-tavon eddig egy a kádban rögzített vízmércével, fémtűvel vagy mintavevő edénnyel végez-