Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

384 Horcher Ferenc A 2. csoportba sorolható zsilipek minősítése csurjjásmcrésscl A zsilipek minősítésekor alkalmazandó módszer elsősorban attól függ, hogy van-e lehetőség arra, hogy a zsilipet az üzemi viszonyoknak megfelelően víznyomás alá helyezhessük oly módon, hogy egyidejűleg mód nyílik az átcsurgó vízhozam meghatározására. Ha ilyen vizsgálat elvégezhető, az ellenőrzés a következőképpen alakul: 1. A vízzárósági vizsgálat előtt ellenőrizni kell, hogy a zsilipküszöbnél vagy a tokszerkezet hornyaiban nincs-e hordalék lerakódás, vagy fennakadt uszadék, mely a szerkezet lezárását akadályozza. Szükség esetén ezeket el kell távolítani. 2. Ezt követően — kizárólag a felhúzószerkezet segítségét igénybe véve — a zsiliptáblát teljesen fel kell húzni, majd le kell zárni. 3. A zsilipet a felvízi oldal felől az üzemi viszonyoknak megfelelő víznyomás alá kell helyezni, s ellenőrizni kell a csurgás jellegét. 4. Koncentrált sugárban lövellő csurgás esetén az elzárószerkezetet eleve nem megfelelőnek kell minősíteni. 5. Négy különböző — az üzemi tartománynak megfelelő, s a lehetőséghez képest minél tágabb határok közt egyenletesen elosztott nyomómagasság mellett meg kell mérni az átcsurgó vízhozamot. A méréseket a kísérleti mérések során alkalmazott, vagy azzal megegyező megbízhatóságú módszerrel kell elvégezni. 6. A mérések alapján ki kell számítani a q

s, értékeket, meg kell határozni ezek közepét, s a zsilip abban az esetben minősíthető megfelelőnek, ha az nem haladja meg a 0,34010~

3 m s/> s~» értéket. A 2. csoportba sorolható zsilipek minősítése résméréssel Gyakrabban előfordul, hogy az előzőek során ismertetett vizsgálatokra nincs lehetőség. Ebben az esetben viszont — megfelelő vízszintelenítéssel — arról kell gondoskodni, hogy a zsilip-táblához az alvízi oldal felől hozzá lehessen férni, hogy a zsilip minősítését a vízzárósági vizsgálat helyett a résméret ellenőrzésével végezhessük el. Ez a módszer vízterhelés alatt álló és vízterhelés nélkül szárazon álló zsilipekre egyaránt alkalmazható a következő betartása mellett: 1. A vízzárósági vizsgálattal történő minősítés 1., 2., 3. pontjában foglalt előírások itt is változatlanul fennállnak azzal a megjegyzéssel, hogy szárazon álló elzárószerkezetnél a 3. pont értelemszerűen elmarad. 2. A zsilipnyílás minden oldalán egyenletesen elosztva 10—10 mérési helyet kell megjelölni. 3. Vízterhelés alatt álló zsilipeknél 0,16 mm vastagságú, szárazon álló, de ékekkel leszorított zsilipeknél — az elmaradó víznyomás hatására tekintettel, az ennek a méretnek a felfelé kerekítésével adódó — 0,2 nun vastagságú és t cm-nél nem szélesebb résmérővel a 40 kijelölt helyen meg kell vizsgálni azt, hogy hol lehet a mérőeszközt a tábla és a tok-szerkezet közé benyomni. 4. A zsilip vízzárás szempontjából megfelelően minősíthető, ha a 40 közül legalább 15 helyen a résmérő benyomása nem volt lehetséges, s a mérőeszköznél nagyobb rések észlelése nem koncentrálódik 5-nél több egymással szomszédos pontra. IRODALOM 1. Horcher F.: Öntözővízadagoló csőzsilipek kialakítása és alkalmazási köre. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1968. 4. sz. 585-594. o. 2. Gödri E.: Kisebb típus zsilipszerkezetek felülvizsgálatának szakvéleménye. OVF. Vízügyi Tervező Vállalat, 1967. Tervszám 15798. 3. Szígyártó Z. : A felülről vezérelt öntözőcsatorna-rendszerek bögéinek méretezése. Vízügyi Közleményei;, Budapest, 1966. 2. sz. 216—238. o. 4. Starosolszky ö.—Potoczky ().: A vízkormányzás automatizálása. Vízszint szabályozók vizsgálata. A Viz gazdálkodási Tudományos Kutató Intézet jelentése. Budapest, 1968.