Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

RÖVIDEBB KÖZLEMÉNYEK ÉS BESZÁMOLÓK Rovatvezető: STAROSOLSZKY ÖDÖN TÉRSZÍNI SÜLLYEDÉSEK RÉTEGX ÍZKIVÉTELEK HATÁSÁRA (Rövid beszámoló a tokiói Területsüllyedési Szimpóziumról) SÁRVÁRY ISTVÁN

1 A Nemzetközi Hidrológiai Szövetség a Japán UNESCO Bizottsággal és Tokió Kormányzóságával együttesen 1969. szeptember 16-tól 22-ig Tokióban Területsüllyedési Szimpóziumot (Symposium on Land Subsidence) tartott. A japán kormányt gyakorlati szempontok vezérelték, amikor e szimpóziumnak Tokióban való megrendezését kezdeményezte. Ezt röviden az alábbiakkal világíthatjuk meg. Japán nagyobb városainak jelentős része folyami hordalékból és fiatalkorú üledékből álló tengerparti síkságon fekszik. Az utóbbi évtizedekben az ipari és kommunális célokra használt felszín alatti vízkészletek, valamint a földgáz és szénkincs kiaknázása egyre intenzívebbé vált, ami a szóban forgó területeken (1. ábra) komoly méretű felszíni süllyedéseket okozott. A süllyedések jelenleg is folytatódnak. A szükségszerűen előforduló épület-, út- stb. károkat tovább fokozzák a megsüllyedt területet elöntő folyami árvizek, a süllyedő talajban állandóan megliibásodó csatornázás, és - mint legveszélyesebb — a tájfunok által okozott vihardagály. Évente állag 5 — 6 tájfun söpör végig a japán partokon, rövid időre 2 —4 méterre duzzasztva fel a tengert az öblökben és folyótorkolatokban. A helyzet néhány helyen annyira súlyossá vált, hogy törvényesen kellett szabályozni az igénybe vehető területek helyét és az ott kivehető vízmennyiség nagyságát. A károk kijavítását és megelőzését célzó munkálatok nagyságát jellemző, hogy egyedül Osakában 124 km hosszú tengerparti védőgátat kellett építeni a megsülylyedt területet veszélyeztető vihardagályok ellen. A gátak koronamagasságát most emelik fel 6,6 méterre az átlagos tengerszint fölé. A folyótorkolatokban nagyméretű záró létesítmények épülnek (csak Osa- 1. ábra. Bányászat és vízkivétel hatására kában 3 db 57,0 m kapunyílású, „sisakros- süllyedő területek Japánban. 1 = Iwaki, tély" típusú, mozgatható zárógát), amelyek szénbányászat, 2 = Tokyo és környéke, vízpercek alatt lezárhatók. Óriási területeket kivétel; 3= Aichi és környéke, vízkivétel; feltöltéssel tesznek újra használhatóvá. 4 = Osaka és környéke, vízkivétel; 5 = Ki1934 óta minden télen (amikor a süllye- takyushu, szénbányászat; 6 = Niigata, •dés intenzitása a legkisebb) szintezéssel cl- földgáz-kiaknázás ; 7 = Akita, földgáz és lenőrzik a változásokat: több mint 700 olaj-kitermelés ' Sárváry István mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet karsztvízkutatási osztályának tudományos munkatársa (Budapest).