Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízfürdő környékének mélységi vizei

Hévízfürdő mélységi vizei 3311 amikor a felső és mélyebb homoktestek között összeköttetés van, a függő vízemeletből is viszonylag jelentős vízmennyiség nyerhető. Ilyen pl. a hévízi (egregyi) Búzakalász MgTSz. törpevízmű kútja. Mélyebb (2., 3., 4.) vízemeletek. A 110 — 115 in tszf. magasságot jelző völgytérszín alatt, a talajvízrendszert elkülönítő agyagrétegek feküjében helyezkednek el a mélyebb vízemeletek. Sorrendiségük természetesen eltérő a dombvonulatokon és a völgyekben. Az egymásmelleit és egymásfelett települő egyedi vízemeletek és víztestek között a kapcsolat a homokviszonytól függ. Ezekre a mélyebb vízemeletre telepített fúrt kutak vízszintje terepszint alatt marad. A felsőpannon alaprétegekben kialakult vizemelet. A felsőpannon üledéksorozat alsó szakaszában települő homokkövet és konglomerátumot tulajdonképpen a karbonátos alaphegység vízrendszerébe tartozó karsztvíz telíti. A karbonátos kőzetekben és a rátelepült hasadékos-repedezett felsőpannon alsóbb rétegekben áramló karsztvizek azonos hidrodinamikai rendszert képviselnek. Л dolomitban áramló karsztvíz hőmérséklete és vegyi jellege regionálisan változó s ennek megfelelően változik a felsőpannon alaprétegek vizének hőmérséklete és jellege is. így a hévízi tó körzetétől Nemesbükig húzódó ÉNY—DK-i lefutású sávban a felsőpannon alaprétegekben hévíz van, míg e zónától keletre és délre már hidegvizet tártak fel (pl. Vadaskert). c) Karsztvizek llideg karsztvíz. A Keszthelyi hegység nyugati peremén, a leszálló karsztvízövezetben, ma már csak egy-két természetes karsztvízfeltörés ismeretes. Legfontosabb a dobogói aknakút forrása, melyre a vízmű épült. E karsztforrás percenkénti hozama 900 — 1500 liter. E forrásfoglalást megelőzően a vízmű előtti völgytalpon számos, dobogói források néven ismerL [14] karsztvízfeltörésről tudunk. A Gyöngyöspatak medrében még ma is látható ilyen forrás, közvetlenül a vízmű mellett. Meleg karsztvíz vagy hévíz. Hévíz a tóforrás körzetében és attól ÉNY-ra fordul elő a fúrások szolgáltatta eddigi ismereteink szerint. Különös, hogy a SZOT-3. sz. fúrás a 181 in-ben megütött dolomitból hidegebb karsztvizet kapott, mint a 110 — 115 m-es szakasz felsőpannóniai homokkövéből [12]. Emiatt a fúrólyukat 120 m-ig feltöltötték, s csak az említett szakaszt kapcsolták termelésbe. Innen nyerik a Hévízre jellemző 41 °C-os vizet. Hasonló jelenséget — mint ismeretes — a Margitsziget III. kútban tapasztaltak [21]. Ez szintén felszín alatti tároló rendszerek különbözőségének bizonyítéka. -i. A víztároló rétegek méretei és kőzettani-kőzetfizikai sajátságai A talajvíztároló holocénkorszaki öntés homok, murva, kavics és tőzeg lepelszerű megjelenésében fordul elő a völgyekben, s laza vázszerkezetűk az alaktani viszonyoktól függően élénk vízmozgást tesz lehetővé. A völgyeket kísérő laza pleisztocén teraszkavicsok és homokok foszlányok alakjában helyezkednek el, s jobbára időszakos víztárolók. Az 1. és 2., valamint a függő vízemeleteket magában foglaló felsőpannon fedő homok-homokkősorozat nagy kiterjedésben, takarószerűen települt, főképpen a dombvonulatokon. A homokösszlet rendkívül jó vízvezető. A tömött homokköveket behálózó törések, repedések és réteglapok mentén szintén élénk vízmozgás megy végbe, s a csapadékbeszivárgás útvonalát is jelenti.