Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízfürdő környékének mélységi vizei

Hévízfürdő mélységi vizei 3311 ősi hévízlerakódások magas térszíni helyzete a Biked dombon a hévízi tóforráshoz viszonyítva. Emellett a felsőpannon alaphomokok átkovásodása is az ősi hévíztevékenységgel hozható kapcsolatba, amit a kovás homokkő területi elhelyezkedése is alátámaszt. 3. A felszín alatti vizek hidrológiai viszonyai A különböző vízemeletek kialakulását és helyzetét elsődlegesen a földtani viszonyok szabják meg. E vízemeletek változatossága, egymásmellettisége és az egyedi vízemeletek közötti összeköttetés eltérő jellegű földtani képződmények következménye. Hévíz környékén három fő vízemelet, nevezetesen a talaj-, réteg- és karsztvízemelet-rendszer alakult ki. A felsőpannon üledéksorozat felső részén képződött É-D-i lefutású völgy és dombvonulat rendszer fiiggő víztartók kialakulását idézte elő. Ez a fiiggő vízemelet sokhelyütt átmenetet képez a talajvíz és a rétegvíz között, s mint ilyen az egész zalai dombvidék sajátos vízföldtani alkata. a) Talajvíz Talajvíz elsősorban a hévízi és páhoki völgyben helyezkedik el a holocén és pleisztocén korszaki (a továbbiakban röviden: pleisztocén) rétegekben. A talajvízkészletet itt is főképpen az elsődleges hidrológiai alapelemek határozzák meg. Csapadékos időszakban a völgyek nagyrésze a térszíni viszonyok miatt láposodásra hajlamos. A talajvíz-rendszert ezenkívül a természetes erózióbázist alkotó Gyöngyöspatak és Riiki-patak szabályozza, míg a mesterséges lecsapoló rendszere az Ó-berek csatorna és mellékágai ( 11. ábra). 11. ábra. A hévízi völgy képe az Ó-Berek csatornával Рис. 11. Вид долины Хевиз с каналом О-берек Figure 11. Vue de la vallée de Hévíz avec le canal Ó-Berek