Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

3. füzet - Korim Kálmán-Liebe Pál: Hévízfürdő környékének mélységi vizei

Hévízfürdő mélységi vizei 3311 ben. Emellett igen jelentős a dobogói hideg karsztvizet adó forrás, mely a környék (Hévíz, Cserszegtomaj) korszerű ivóvízellátását szolgálja. Hévíz jelentősége napjainkban egyre fokozódik. A fürdőfejlesztési programnak megfelelően nagyszabású beruházások és építkezések vannak folyamatban. Ezek hidrológiai-hidrogeológiai megalapozottsága elengedhetetlen követelmény. Ezt szolgálja az alábbiakban részletezett felmérés, mely Hévíz közvetlen környékének földtani felépítését, szerkezetét, regionális kapcsolatait, a mélységi vizek általános vízföldtani, hidrodinamikai, kémiai és geometrikus viszonyait vizsgálja és ismerteti a korábbi és az újabb kutatási eredmények tükrében. A mélységi vizek elhelyezkedésének, áramlási viszonyainak és regionális öszszefüggéseinek ismerete Hévíz jövője szempontjából alapvető fontosságú. Ez különösen manapság igaz, amikor a hévízi karsztforrások feltételezett tágabb vízgyűjtőterületén, a Dunántúli Magyar Középhegységben, nagyszabású bányaipari vizkiemelési-vlzszintsüllyesztési müveletek folynak. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézel (VITUKI) a Dunántúli Magyar Középhegység karsztvízmegfigyelő hálózatának kiépítése során [18J Hévíz vízutánpótlásának vizsgálata céljából ő vízszintészlelő fúrást mélyített a közvetlen vízgyűjtő területen, vagyis a Keszthelyi hegységben és annak peremén (Rezi, Zalaszántó, Keszthely-Várvölgyi út, Várvölgy, Balatongyörök). Emellett most már okvetlenül megvalósítandó a hévízi tóforrás hozamának korszerű, folyamatos mérése és regisztrálása. Az így kapott észlelési adatok birtokában lehetséges lesz a karsztvízutánpótlódás és a mindenkori karsztvízkészlet mértékének és egyéb sajátosságainak megállapítása és előrejelzése. I. Földtani felépítés a) Triász időszaki karbonátos alaphegység A Keszthelyi hegység nyugati szegélyét uralkodóan felsőtriászkori dolomit alkotja. A felszíni hegység vonulat ÉÉNY-DDK, ill. NYKNY—KÉK irányú fő törésvonalak mentén a mélybe süllyedt, Hévíz közvetlen és távolabbi környékének, továbbá a DNY-Dunántúli és az É-zalai medence-alakulatoknak aljzatát képezi. A Hévíz környéki mélyfúrások és geofizikai vizsgálatok tanúsága szerint a fiatalkorú üledékekkel lefedett felsőtriászkori alaphegység domborzata és mélységbeli helyzete a töréses rögszerkezetnek megfelelően változatos. Az alaphegységet Hévízen a következő fúrások érték el: Hévíz-SZOT üdülő 3. sz. fúrása 181 m-ben; Hévíz-Gyógyfürdőkórház II. sz. fúrása 53 m-ben; Hévíz-Egregy kénérc (kénkovand) kutató fúrása 28 m-ben. A vertikális geoeleklromos szondázással

2 kimutatott alaphegységfelület mélységbeli helyzetét a 18. ábra szemlélteti. Az alaphegység táji települését a fő vízföldtani jellemzők feltüntetésével a 2. ábra mutatja. A felsőtriászkori karbonátos kőzettömeg vastagságát a közeli Kehida-3. sz. kőolajkutató fúrás alapján hozzávetőlegesen 3500 méterre becsülhetjük. Az alaphegység nyugati irányú lezökkenését a 3. ábra érzékelteti. 2 Lásd: Vízügyi Közlemények 1909/2 füzet Korim—Galfi—

Liebe: Keserűvizkutatás geoelektromos talajellenállásmérési módszerekkel 4 Vízügyi Közlemények