Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Dávidné Deli Matild-Kovácsné Dombi Mária: A vízigények hazai reprezentációs vizsgálata és annak eredményei

A vízigények vizsgálata 225 törvénye miatt utalhatnak a fejlődés trendjére, illetőleg analógia alkalmazását teszik lehetővé egyes városcsoportok, vagy városok között. Magyarországra vonatkozó vizsgálataink a VI. táblázat szerinti eredményeket adták. A legnagyobb napi fajlagos vízfelhasználás és az évszakos egyenlőtlenségi tényező [«.9] Általában a legnagyobb napi vízfelhasználást (éppen úgy mint a vízigényt) az átlagos napi vízfelhasználás és az évszakos egyenlőtlenségi tényező szorzataként határozhatjuk meg „ - - ,, ,, ч v

n• táblázat Qn = ßn'Qn (m

3/nap; l/s) Az évszakos egyenlőtlenségi tényező (ß

n) alakulása magvarországi városcsoportok vizsgálatai alapján a VII. táblázat szerinti. Az átlagos, városcsoportonkénti számértékek mellett fontosnak tartjuk — az átlagtól lényegesen eltérő — néhány város egyenlőtlenségi tényezőjének bemutatását is (VIII. táblázat ). Az egyenlőtlenségi tényező távlatban a kiegyenlítődés irányában változik. A közművekkel — különösen az energiaközművekkel — való ellátottság a ß

n tényező értékét erősen csökkenti, illetve végső esetben 1,0-hoz közelállóvá teheti. Városcsoport ßn 1964 I. Nagyváros 1,35 II. Középváros 1,23 III. Ipari nőtt város 1,41 IV. Új ipari város 1,26 V. Mezőgazdasági város 1,77 VIII. táblázat Város VízCsatorGázTávhöN Város ellátás názás ellátás ellátás N Eger + + + 1,16 Szombathely + + 1,13 Nagykanizsa + + + 1,16 Tatabánya -f+ + 1,18 Oroszlány + + + 1,17 Karcag + + 1,76 Szarvas + 2,OS 5. Л vizsgálati eredmények összefoglaló bemutatása és értékelése A reprezentatív vizsgálat eredményeit összefoglalóan а IX. táblázatban mutatjuk be. Szükségesnek tartjuk, hogy egy-két, az átlagtól lényegesen eltérő értékre külön kitérjünk. A táblázatban közölt fajlagos vízfelhasználás értékelésénél figyelembe kell venni, hogy esetenként ezek nem a teljes vízigényt mutatják, attól eltérhetnek (vízhiány, illetőleg mérési bizonytalanság). Az egyes városokban a vízfelhasználás értékei elsősorban az egyéb közművekkel való ellátottságtól függnek. Jól mutatja ezt 'Miskolc és az ipari városok példája, ahol a lakosság a vizsgálat időszakában már energiaközművekkel el volt látva. Jelentősnek ítéljük a város szerepkörét, pl. Szombathely esetében, ahol a vízfelhasználás az átlagostól lényege-