Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Dávidné Deli Matild-Kovácsné Dombi Mária: A vízigények hazai reprezentációs vizsgálata és annak eredményei

A vízigények vizsgálata 223 fedi a vízzel racionálisan ellát- II. táblázat ható lakosszámot. A külterületi lakott helyeken lakók még hosz­szú távlatban sem lesznek gaz­daságosan elláthatók. A vizsgált I—V. településkategóriákban az ellátottsági arány a következő­képpenalakult 1965. január 1-én (II. táblázat). Hosszú távlatban ezeket a viszonylag alacsony arányszá­mot nem tekinthetjük alapnak az egész település vízszükségle­tének becslésekor, mivel a hosz­szútávú tervezésnél ezek a figye­lembeveendő arányszámok véle­ményünk szerint a település bel­területén 90—100% között kell hogy mozogjanak. Ezt a kívá­natos arányt az új ipari váro­sok — Dunaújváros kivételével — megközelítik. Ezekben a vá­rosokban az ellátottsági arány a III. táblázat szerint alakul. Tiszaszederkény esetében a tényszámok még a külterületi népesség ellátottságára is utalnak. Meg kell jegyeznünk, hogy a vizsgált időszak­ban Tiszaszederkény még nem emelkedett városi rangra és feltehetően a közigaz­gatási rendezés után a közigazgatási határok rendezésére is sor került. Településkategória Ellátottsági aránv-átlat; % I. Nagyváros II. Középváros III. Ipari város IV. Új ipari város V. Mezőgazdasági város 69 60 59 82 11,7 III. táblázat Város Ellátottsági arány, % Dunaújváros Komló Oroszlány Tiszaszederkény Várpalota 77 85 88 100 84 3. Átlagos fajlagos vízfelhasználás alakulása várostípusonként Vizsgálataink során a különböző vízmüvek által értékesített (számlázott) vízmennyiségből, tehát a vízfelhasználásból indultunk ki. Szükségesnek látszik tehát a vízigény és'a vízfelhasználás fogalmának tisztázása: A lakosság vízigénye az ember mindennapi életéhez, egészséges, higiénikus élet­körülményeinek biztosításához szükséges vízmennyiség, amely társadalmi, gazdasági és természeti tényezők hatására térben és időben változik. A lakosság vízfogyasztása a ténylegesen igénybevett, felhasznált vízmennyiség, amely kedvező esetben azonos a vízigénnyel, gyakorlatban azonban rendszerint eltér tőle. Ez az eltérés kétirányú lehet: lia a vízbeszerzési lehetőségek korlátozot­tak, vagy ha a vízhasználó nem él a lehetőségekkel, akkor a vízfogyasztás alacso­nyabb, mint a vízigény, vízpazarlás esetén pedig meghaladja azt [5]. a) Az átlagos háztartási vízfelhasználás (q h) alakulása városkategóriánként A reprezentatív vizsgálatok alapján az átlagos fajlagos vízfelhasználás (q h) a vizsgálatba vont városcsoportoknál a következőképpen alakult (IV. táblázat).

Next

/
Oldalképek
Tartalom