Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Dávidné Deli Matild-Kovácsné Dombi Mária: A vízigények hazai reprezentációs vizsgálata és annak eredményei

A vízigények vizsgálata 221 szabta meg: közkifolyás 20— 40 l/fő nap félkomfortos 40— 60 l/fő nap teljes komfort 100—150 l/fő na]) magasszintű komfort 150—200 l/fő na]) (Ezek az értékek természetesen csak a háztartási vízszükségletet foglalják magukban.) A háztartási vízigényeken túlmenően azonban a települések teljes vízigénye összetevődik még az ipari és egyéb vízigényekből. Ezeknek a vízigényeknek egymáshoz való aránya — a teljes vízszükségletet 100%-nak véve — a következőképpen alakul a magyarországi adatok alapján (/. táblázat) [7]. 1. táblázat Vízigény a felhasználó szerint Vízfelhasználás az összes fogyasztás %-ában Vízigény a felhasználó szerint Budapest nagyváros középváros ipari város új ipari város mezőgazdasági város Háztartási 43,2 32,0 46,5 36,0 43,0 49,0 Ipari 56,8 49,0 37,5 48,0 48,0 30,0 Egyéb 19,0 16,0 16,0 9,0 21,0 összesen : 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Megjegyze's: az adatok csak a felhasznált vízmennyiséget tartalmazzák 1964. évre. Kiegészítésképpen közöljük még az 1968. évi adatok felhasználásával készített vizsgálati eredményeinket, mely szerint Magyarország nagyvárosaiban a vízfelhasználás százalékos megoszlása: háztartási 35,2% ipari (kommunális hálózatból) 48.4% egyéb 16,4% A közölt értékekből megállapíthatjuk, hogy az ipar részesedési aránya az összes vízhasználatokból általában nagyobb, mint a háztartási fogyasztás százalékos aránya. Ez az ipari üzemek Helytelen vízgazdálkodásából adódik. Az 1968-as év ezt az arányt már kedvezőbben befolyásolta, feltehetően az új gazdaságirányítási rendszer vízgazdálkodásra is kiterjedő intézkedései miatt. Éppen ezért ezeket a tényszámokból számított — arányokat távlati szempontból dinamikusan kell kezelni, hiszen várható, hogy az ipar részesedési aránya az összes felhasználáshoz képest csökken (ipari vízellátó rendszerek, zárt visszaforgatás, tisztított szennyvífelhasználást stb. miatt). Néhány magyarországi település helyzetének elemzése, a hosszútávú előrebecslés bármely módszerének alkalmazása akkor vezethet megbízható eredményekre, ha a kiindulási adalok és a fejlődés dinamikája kellőképpen jeltárt és megalapozott. Ezért célszerű minden esetben — a lehetőségekhez képest — konkrét adatokra támaszkodni. Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium megbízásából a BME vízgazdál-