Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Dávidné Deli Matild-Kovácsné Dombi Mária: A vízigények hazai reprezentációs vizsgálata és annak eredményei

Л V ÍZIGÉNYEK HAZAI REPREZENTATÍV V

IZ S GÁLATA É S A N N А К E R EI) M É NYE Í DÁVIDNÉ DELI MATILD ÉS KOVÁCSNÉ DOMBI MÁRIA

1 Alábbi tanulmány hozzászólás a Vízügyi Közlemények 1969/4. füzetében megjelent, Lászlóffy Woldemár: A városiasodás vízgazdálkodási vonatkozásai c. cikkhez, melyben a szerző a városiasodás folyamatának a vízgazdálkodásra gyakorolt hatását sokoldalúan elemzi, és állításait számos hazai és külföldi példával támasztja alá. A városiasodás folyamatának egyik legfontosabb vízügyi vonatkozása a vízigények növekedése. Figyelembevéve, hogy a házi és ipari vízfelhasználás változásának előrejelzése alapvető fontosságú, a hozzászólás szerzői a hazai vízigényekre nézve 5 féle városcsoportban 22 jellemző település bevonásával felmérést végeztek. A különféle szempontok szerint végzett értékelés végeredményei a hivatkozott tanulmány 2. ,,A városok vízszükségletének alakulása" c. fejezetének kiegészítését adhatják, ezért a szerzők a hozzászólásukban ezt a viszonylag új elemzést közlik. A népesség világszerte megfigyelhető területi koncentrációja hazánkban is egyre erőteljesebben jelentkezik. A folyamatot városodásnak nevezi a szakirodalom [1]. A városoknak ezt a vonzó hatását az a körülmény hozza létre elsősorban, hogy a termelőerők fejlődése során az aktiv népesség foglalkoztatottsági arányai megváltoznak. illetve eltolódnak. Az 1. ábra azt mutatja, hogy a fejlődés különböző képzeletbeli (1., 2., 3.) szakaszain a termelő és nemtermelő tevékenységet jelentő foglalkozási ágak csoportjainak aránya jelentős mértékű eltolódást mutat, elsősorban a szolgáltató ágazat (111.) növekedése, illetve a kitermelő ágazat (mezőgazdaság is) | F] csökkenése felé.

2 A fejlettebb országokban ez a tömörülési folyamat ma már csoportos településeket (település agglomerátumokat) hozott létre, ami egyenes következménye az 1. ábrán látható 3. szakasznak. Ezt a tendenciát a hosszútávú előrebecslésnél hazánkban sem szabad figyelmen kívül hagyni. A területi koncentráció növekedése elsősorban mennyiségi folyamat, viszont ez a jelenség a letelepedés tényéből fakadó szükségszerű minőségi változásokat is eredményez. Ezt a minőségi átalakulást városiasodásnak nevezzük [2]. A városiasodás egyúttal a vízigények ugrásszerű növekedését is magával hozza. Az OVII Szakmai Szabványa 1961-ben az alábbi vízfejadagokat 1 Dávidné [)eli Matild és Kovácsné Dombi Mária mérnökök a Budapesti Műszaki Egyetem Vízgazdálkodási Tanszékének adjunktusai. • Az aktív népesség termelő és nemtermelő tevékenységet jelentő foglalkozási ágak szerinti csoportosítása : I. csoport = a mezőgazdaságban és a kitermelő iparban tevékenykedő, aktív népesség, 11. csoport = a feldolgozó iparban tevékenykedő aktív népesség, III. csoport = a ) a termelt javak forgalmában, elosztásában : pl. szállítás, közlekedés és kereskedelemben és b) я nemtermelő pl. Igazgatási, szociális, kulturális tevékenységet ellátó aktív népesség. € Vízügyi Közlemények