Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
2. füzet - Sebestyén Gyula-Fáy Árpád-Csemniczky Gyula: A kavitációs zaj mérése és összevetése a szivattyú hidraulika jellemzőinek megváltoztatásával
20 4 Sebestyén Gy.—Fáy Á.—Csemniczy J. intenzívebb eróziót okozza. Vizsgálati eredmények szerint — megmérve a különböző kavitációs állapotokhoz tartozó hangnyomásszint értékeket — a legintenzívebb roncsolási állapothoz a legnagyobb hangnyomásszint tartozik, vagyis a kisugárzott hangteljesítmény arányos része a buborék-konfigurációk összeroppanási teljesítményének. Ez alátámasztja azt a korábbi megállapítást, hogy egy adott berendezést illetően a mért hangnyomás ill. gyorsulásszintek tájékoztatást nyújthatnak a gépben lejátszódó áramlási és kavitációs folyamatokról. Levkovszkij [11], a kavitációs zajok modellezésének elméleti problémájával foglalkozva abból az alapvető megfontolásból indult ki, hogy az összeroppanó kavitációs buborék által gerjesztett akusztikai energia és a teljes energia aránya körülbelül állandó érték. Az elmondottak alapján feltételezzük, hogy a vizsgált szivattyúban a kavitáció roncsoló hatása a mért zaj görbékkel szoros kapcsolatban van és, hogy a roncsolási intenzitás legnagyobb értéke valamelyik zajszintcsúcsértékhez tartozó kavitációs számnál adódik. (j. Л zajmérés eredményei és a leszívási görbék kapcsolata A 3. fejezet d) pontjában leírt vizsgálatok során nyert leszívási görbéket és a hozzátartozó kavitációs zaj-szinteket az 5. ábra mutatja be. Az ábrán szembetűnő, hogy a kavitációs szám függvényében ábrázolt zajszint értékeknek általában két csúcsértéke van. Korábbi tapasztalataink alapján ez a következőkkel magyarázható. A hidrodinamikus csatornában végzett vizsgálatok eredményeiből megállapítottuk, hogy adott helyen fellépő, egyetlen, azaz izolált kavitáció zajszintje a a csökkenésével először emelkedik, majd csökken, és csak egyetlen csúcsértéke, a zajszintgörbének egyetlen csúcsa van. Amíg a zajszintgörbe emelkedik, a kavitáció „kifejlődéséről" beszélünk, a csökkenő szakaszon pedig a kavitáció „elerőtlenedéséről". A 13. ábra hidrodinamikus csatornában végzett gyorsulásszint és kavitációs zónahossz mérések eredményét mutatja be. Modellként 30°-os éket helyeztünk le a csatornában. Az ábrán az A-val jelzett görbe szakaszon a zajszint növeke13. ábra. A hangnyomásszint (n p) és a kavitációs zóna hossza (! z) a kavitációs szám (o) függvényében, kavitációs csatornában, 48 x 200 mm 2 szelvényű mértötérben végzett mérések alapján. A=a kavitációs felhők megjelenése és növekedése a modell mögött, В = a kavitációs örvények leválásának kezdete, С = a kulminációs pont, D = a kimerülési szakasz Рис. 13 Длина уровня звукового давления (п р) и зоны кавитации (l z) в функции от числа кави- тации (о), в кавитационном канале, на основании измерения, проведенных в измерительном пространестве с площадью 48Щ200 мм 2. А = проявление кавитационных облаков и увеличение их за моделью, Б — начала отделения кавитационных вихрей, В = точка кульминации, Г — участок усталости Fig. 13. Le niveau de pression acoustique (n p) et la longueur de la zone de cavitation (l z) en fonction du chiffre de cavitation (о) sur la base des mesures effectuées clans la chambre d'expérience d'une section de 48x200 mm-, A=l'apparition et la croissance des nuages de cavitation derrière le modèle, B = le début du détachement des remous de cavitation, C = le point culminant, D = secteur d'épuisement
