Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Sebestyén Gyula-Fáy Árpád-Csemniczky Gyula: A kavitációs zaj mérése és összevetése a szivattyú hidraulika jellemzőinek megváltoztatásával

20 4 Sebestyén Gy.—Fáy Á.—Csemniczy J. intenzívebb eróziót okozza. Vizsgálati eredmények szerint — megmérve a külön­böző kavitációs állapotokhoz tartozó hangnyomásszint értékeket — a leginten­zívebb roncsolási állapothoz a legnagyobb hangnyomásszint tartozik, vagyis a kisugárzott hangteljesítmény arányos része a buborék-konfigurációk összeroppa­nási teljesítményének. Ez alátámasztja azt a korábbi megállapítást, hogy egy adott berendezést illetően a mért hangnyomás ill. gyorsulásszintek tájékoztatást nyújt­hatnak a gépben lejátszódó áramlási és kavitációs folyamatokról. Levkovszkij [11], a kavitációs zajok modellezésének elméleti problémájával foglalkozva abból az alapvető megfontolásból indult ki, hogy az összeroppanó kavitációs buborék által gerjesztett akusztikai energia és a teljes energia aránya körülbelül állandó érték. Az elmondottak alapján feltételezzük, hogy a vizsgált szivattyúban a kavitáció roncsoló hatása a mért zaj görbékkel szoros kapcsolat­ban van és, hogy a roncsolási intenzitás legnagyobb értéke valamelyik zajszint­csúcsértékhez tartozó kavitációs számnál adódik. (j. Л zajmérés eredményei és a leszívási görbék kapcsolata A 3. fejezet d) pontjában leírt vizsgálatok során nyert leszívási görbéket és a hozzátartozó kavitá­ciós zaj-szinteket az 5. ábra mu­tatja be. Az ábrán szembetűnő, hogy a kavitációs szám függvényé­ben ábrázolt zajszint értékeknek általában két csúcsértéke van. Ko­rábbi tapasztalataink alapján ez a következőkkel magyarázható. A hidrodinamikus csatornában végzett vizsgálatok eredményeiből megállapítottuk, hogy adott helyen fellépő, egyetlen, azaz izolált kavi­táció zajszintje a a csökkenésével először emelkedik, majd csökken, és csak egyetlen csúcsértéke, a zaj­szintgörbének egyetlen csúcsa van. Amíg a zajszintgörbe emelkedik, a kavitáció „kifejlődéséről" beszé­lünk, a csökkenő szakaszon pedig a kavitáció „elerőtlenedéséről". A 13. ábra hidrodinamikus csa­tornában végzett gyorsulásszint és kavitációs zónahossz mérések ered­ményét mutatja be. Modellként 30°-os éket helyeztünk le a csator­nában. Az ábrán az A-val jelzett görbe szakaszon a zajszint növeke­13. ábra. A hangnyomásszint (n p) és a kavitá­ciós zóna hossza (! z) a kavitációs szám (o) függ­vényében, kavitációs csatornában, 48 x 200 mm 2 szelvényű mértötérben végzett mérések alapján. A=a kavitációs felhők megjelenése és növeke­dése a modell mögött, В = a kavitációs örvények leválásának kezdete, С = a kulminációs pont, D = a kimerülési szakasz Рис. 13 Длина уровня звукового давления (п р) и зоны кавитации (l z) в функции от числа кави- тации (о), в кавитационном канале, на основании измерения, проведенных в измерительном пространестве с пло­щадью 48Щ200 мм 2. А = проявление кавитационных облаков и увеличение их за моделью, Б — начала отделения кавитационных вихрей, В = точка куль­минации, Г — участок усталости Fig. 13. Le niveau de pression acoustique (n p) et la longueur de la zone de cavitation (l z) en fonction du chiffre de cavitation (о) sur la base des mesures effectuées clans la chambre d'expé­rience d'une section de 48x200 mm-, A=l'appa­rition et la croissance des nuages de cavitation derrière le modèle, B = le début du détachement des remous de cavitation, C = le point culminant, D = secteur d'épuisement

Next

/
Oldalképek
Tartalom