Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)
2. füzet - Balogh János: Az öntözőművek méretezése növénytermesztési alapon (első rész)
•200 Balogh János hibás volna, csupán néhány öntözőtelep számára öntözővizet szolgáltató, öntözőfürtök esetében. Ilyenkor ugyanis a viszonylag kisebb öntözött terület vetésszerkezete is egyszerűbb. Az öntözővízigény zömét néhány vízigényes kultúra határozza meg. Az öntözővízigény az öntözési idény folyamán nem egyenletesen elosztva, hanem egyes időszakokban kiemelkedő mértékben jelntkezik. A folyamatos öntözővíz-ellátás helyett az ilyen öntözőegységekben a szakaszos öntözési üzem alkalmazása az indokolt. Szakaszos vagy órarendes öntözési üzem esetében az arra méretezett vízszállító elemet nem lehet csupán az általuk öntözendő terület kiterjedésével és vetésszerkezetének fajlagos vízigényével meghatározni. Szakaszos öntözővíz-ellátás esetén a vízszállító elem teljesítőképessége (Q s z) mindig nagyobb, mint folyamatos üzemmel lenne, vagyis Qs^Qf Szakaszos öntözővíz-ellátásra tervezett öntözővizet szállító elem teljesítőképességét az alábi összefüggés alkalmazásával számítjuk: Q«=r Qf 'sz Csupán a fenti összefüggés két elemének, az üzemi fordulók és a vízadagolás időtartamának meghatározásához kell még néhány gondolatot rögzítenünk. Az üzemi fordulónak, vagyis az öntözőelemben történő két vízszállítás kezdő időpontjai között eltelt napok számának meghatározása történhet egyedül a vízszolgáltatási üzem érdekeinek és az öntözött növénykultúrák öntözési fordulójának figyelembevételével. Az előbbi inkább a kisüzemi öntözőgazdaságok mozaikjával, míg az utóbbi a mezőgazdasági nagyüzemekkel telített öntözőfürtök és rendszerek esetén. A nagy, összefüggő területeken azonos növényeket vagy hasonló vízigényű növénykultúrákat termelő nagyüzemekből álló öntözőfürtök öntözővizet szállító és osztó elemei üzemi időszakainak meghatározásánál, az öntözendő növények öntözési fordulóit is figyelembe kell venni. Az ilyen vízszolgáltatási célra szánt öntözővízvezető elemeket a néhány napos — teljesen a vízszolgáltatás hidrotechnikai érdekeit szemelőtt tartó — üzemi fordulóktól egészen a több hetes, az öntözött növény öntözési fordulóját figyelembe vevő üzemi fordulóra lehet méretezni. Előbbi pl. igen jól kielégítheti akár egy kisüzemekkel betelepült, akár egy főként rizstermesztésre specializálódott öntözőfürt vagy rendszer termesztési igényeit. Utóbbi pedig pl. valamely lucernaszárító üzem igényeit biztosító lucernaöntözést szolgáló öntözőcsatorna-hálózat méretezése esetén követendő gyakorlat lehet. A szakaszos öntözővíz ellátásnál, automatikus vezérlés esetén, a szükséglet szerinti vízfelhasználás biztosítása az osztóhálózat méretezésének kézenfekvő feladata. A szükséglet szerinti vízfelhasználáshoz a vízkivételi művön, valamint az osztóés szállítóhálózatban alkalmazott automatika egyaránt biztosítja a várható termelői vízigények minden időben történő kielégítését. Ezért nem elég a vízkivételnél biztosítani a méretezés szempontjából mértékadó öntözési időszakban a szükséges maximális teljesítőképességet, hanem a kiemelt öntözővízmennyiség elosztását is úgy kell lehetővé tenni, hogy a művek méretezéséhez mértékadónak vett igények kielégítésére is alkalmasak legyenek.
