Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Balogh János: Az öntözőművek méretezése növénytermesztési alapon (első rész)

•198 Balogh János — eltérő vízigényö kultúrákból, melyek mindegyike mozoghat az öntözendő területen. Az első két esetben az osztóhálózat méretezésének feladata viszonylag egyszerű. Л hasonló vízigényű növényekkel hasznosítandó területen az osztóhálózat valamennyi öntözővizet szállító elemét a legnagyobb vízigényű, növény öntözővíz-szükségleteinek kielégítésére kell méretezni. A harmadik esetben azonban elkerülhetetlenül szükség van az öntözendő növénykultúrák mértékadó elhelyezkedésének megtervezésére is. Ez az eset áll elő a hazai viszonyaink között, ha a zöldségkertészeti és szántóföldi, vagy szántóföldi növényeket és rizst, esetleg mindhárom növénykultúrát ugyanabból az osztóhálózatból látunk el öntözővízzel. Ez esetben a vízellátás teljesítőképességének megtervezése számára a legkedvezőbb helyzet akkor állna elő, ha a nagyvízigényű növények a vízkivételi mű közelében kerülhetnének állandóan elhelyezésre. Ezt azonban talajtani, üzemi stb. okok miatt az esetek többségében nem lehet biztosítottnak venni az öntözőberendezés egész élettartamának folyamára. Nem marad más hátra, mint a méretezéshez ennél kedvezőtlenebb — s ha a lehetőségek erre is nyitva állnak — a legkedvezőtlenebb kultúra elhelyezkedést kell figyelembe vennünk. Az eltérő vízigényű kultúrák mértékadó elhelyezkedésének megtervezésére példaként a Kalocsai Vízgazdálkodási Társulat esőztető öntözőfürtjének helyszínrajzát a S. ábra mutatja be. Az öntözővizet szállító hálózat méretezéséhez ilyen esetben készítendő mértékadó növénykultúra elhelyezési terv általában nem az öntözendő növények vetésszerkezetét helyezi el a területen, hanem minden egyes osztóelem esetére a legkedvezőtlenebb várható esetet tünteti fel. Ezért a 8. ábrán bemutatott kalocsai helyszínrajzon 3500 kh nagyvízigényű zöldség és 3500 kh kapásnövény szerepel, noha a fővízkivétel teljesítőképességének méretezésére figyelembe vett vetésszerkezetben a zöldségnövények csupán 1400 kh-dal szerepelnek. Maga az öntözővíz-szolgáltatás lehet állandó vizhozamú, vagy szakaszos. Az öntözővíz-szolgáltatásnak ez a két módja azonban az esetek jelentős részében keveredik egymással. Az állandó vízhozamra létesülő szállító-, illetve osztócsatornák (vagy csövek) méretezése az öntözési üzem idején az öntözővízkivételi mű vízszállítóképessége és az öntözött terület hányadosaként adódó fajlagos öntözővíz-igény „ Q számításbavételével végzik. Az így — állandó vízhozammal üzemben tartani kívánt osztóhálózat alacsonyabbrendű vízszállító elemeinek teljesítőképessége az általuk öntözővízzel ellátott terület nagyságával együtt lineárisan változik. A vízszállító elem teljesítőképessége Qí=4fFö A méretezésnek ezt az egyszerű módját, nagy öntözőrendszerek öntözőfőcsatornáinak, esetleg fürtfőcsatornáinak esetében lehet alkalmazni. Ezeknél ugyanis az öntözendő területek nagy kiterjedésén az öntözött növénykultúrák sokfélesége viszonylag kiegyenlített öntözővíz-felhasználást biztosít. Folyamatos vízsugárral végrehajtott öntözési üzem alkalmazása azonban