Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

2. füzet - Balogh János: Az öntözőművek méretezése növénytermesztési alapon (első rész)

Az öntözőművek méretezése 1<JÍ) Az öntözővízkivételi művek vízigény szerinti méretezése során általában a összefüggést alkalmazzák. Az összefüggés jól alkalmazható a vízkivételi míivek, az osztó és szállító hálózat, valamint a táblaellátó utolsórendű állandó öntözőelemek méretezéséhez egyaránt. Az összefüggés egyes tagjainak helyes megfogalmazásához azonban a következő meggondolások szükségesek : — Az öntözés folyamán kiadagolandó vízmennyiséget növény jajonként kell számításba venni. Ennek megfelelően a méretezés alapját képező vetésszerkezetnek döntő befolyása van a felmerülő öntözővíz-igényeknek mind a nagyságára, mind az időpontjára. Az egyes növények vízmennyiség-igényét (Vm,, V^,, > ••• A

7öi

n) külön-külön vesszük számításba. — Az egyes öntözendő növények vetésterületei (F

e

i, F

ö2, F6

3, F

ó„) a megfelelő növényi vízigénnyel együttesen adják a kiadandó öntözővíz-mennyiséget. — A méretezés szempontjából mértékadó öntözési időszak - magyarországi viszonyok között — többnyire július hó második és augusztus hó első felére esik. A mértékadó öntözési időszak más éghajlat alatt természetesen az évnek egészen más naptári hónapjaira is eshet. — Nemcsak az éghajlatnak, hanem az öntözendő vetésszerkezetnek is jelentős szerepe van a méretezés szempontjából mértékadó öntözési időszak megválasztásában. így például hazai viszonyaink között, ha az öntözendő terület nagyobb részén kalászosokat, málnát, szamócát, rizst vagy más korai vízigényű növényt kell öntözni, úgy a méretezés számára a mértékadó öntözési időszak könnyen kerülhet a sokkal korábbi május, vagy június hónapokra is. Az öntözési időtartam meghatározásánál csupán az öntözési létesítmény tényleges üzembentartásának az időtartamát vehetjük számításba, tehát a munkaszüneti napokat, illetve az előkészületek, fenntartási munkák stb. időtartamát nem. E meggondolások után rögzíteni kell azt, hogy az öntözővíz-igény meghatározásánál esetleg a vetésszerkezet más tagjait vesszük figyelembe és más a mértékadó öntözési időtartam is, az öntözőrendszerek, az öntözőtelepek és az esőzlető öntözőfürtök vízkivételi műveinek méretezésénél. a) Öntözőrendszerek esetében öntözési időszakként általában a számítások tárgyát képező növénykultúra várható első öntözésének kezdetétől az utolsó öntözésének befejezéséig terjedő időszakot vesszük alapul, ha csak az egyes öntözések között nagyobb vízmennyiségi eltérés, vagy nagyobb időköz nincs. Ilyen módon folyamatos öntözésként tételezhető fel a takarmánynövények, kapások, zöldségnövények stb. öntözése, azonban különbséget teszünk a rizs első elárasztása és vízpótlása, vagy az őszi búza kelesztő és nyárelejei vízpótló öntözése között. E meggondolásokból eredően az öntözött kultúra öntözővíz-igényét az öntözési idénynormának megfelelően vesszük számításba. Talán egyedül a rizstermelés esetében kell az elárasztás és a vízpótlás vízmennyiség igényét külön-külön számításba venni. Az öntözőfürt, illetve rendszer öntözendő területén a méretezés alapjául azt a maximális vizigényü vetésszerkezetet kell számításba venni, melynek kialakulása az öntözési létesítmények élettartama folyamán ésszerűen várható. A meghatározott vetésszerkezet, illetőleg művelési ágak növényeinek mindegyikére így külön kell meg-