Vízügyi Közlemények, 1970 (52. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A szabadon tartandó hullámtéri sávok meghatározása 115 3. ábra. A Haja— Dunaszekcső közötti Duna-szakasz árvízi áramképe abban az esetben, amikor a magas növényzettől szabadon tartott sáv nincs .Jelentős hatása lenne azonban a Sárosparii kanyar melletti és a kanyar alatti jobb parti sávnak, líz a hatás azonban a meder alakulása, valamint a Sárosparti kanyar közelében levő jobb parti árvédelmi töltés védelme szempontjából igen kedvezőtlen lenne; a Sárosparti kanyar elfajulása, vagy legalábbis elfajulásának veszélye fokozódnék, a töltés védelmét a nekizúduló víz nagymértékben nehezítené. A bal parti szabad sáv ennél a változatnál aránylag keskeny, de az árvíz lefolyását szélességének megfelelő mértékben elősegítené. A bal parton az árvíz lefolyását leginkább a híd alatti kanyar bal parti sávja segítené elő. Hz a szabad sáv viszont fokozná a mellette levő kanyarulat elfajulásának veszélyét. A 3. változat árain vonalai azt mutatták, hogy a Sárosparti kanyarban a szabad sávot érdemes lenne szélesíteni. ívének ottani módosításával az 1. változat kedvező hatása fokozható lenne. Л híd alatti jobb parti sávnak azonban ebben az esetben is éppen olyan csekély kedvező hatása lenne, mint az 1. változatnál. Erre mutat a 4. változat áramképe (2. ábra). A híd alatti kanyarulat domború partja menti erdők kismintájának visszaállításával az áramlási viszonyok lényegesen nem módosultak. Csökkenthető tehát a változatnak megfelelő mértékben a kiirtandó erdők területe, éspedig anélkül, hogy az árvizek levonulását ezáltal kedvezőtlenül befolyásolnánk. Az ö. változat áramvonalai alapján megállapítható, hogy a szabadon tartandó sáv szélességét a 4. változathoz viszonyítva csökkenteni lenne célszerű. Olyan helyeken kerülne sor a szűkítésekre, amelyeken a 4. változatnál élénk vízmozgás volt. Az öt változat vizsgálatának eredményei (áramvonalai) alapján megállapítható tehát, hogy a legcélszerűbb a 4. változatnak megfelelő helyszínrajzi elrendezést megvalósítani. összehasonlítva a 4. változat esetén keletkező áramvonalakat a szabadon tartandó sávok nélküli esetben keletkező áramvonalakkal (3. ábra) látható, hogy a 4. változat megvalósításakor lényegesen nagyobb átfolyási szelvény vesz részt az árvíz levezetésében, mint akkor, amikor szabadon tartandó sáv nincs. A 4. változatsz