Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Zorkóczy Zoltán: A Felsőduna szabályozása

•78 Zorkoczy Zoltán Ennek érdekében 1963-ban a nagybajcsi gázló környezetében — az 1799,4— 1804,4 fkm között — 5 km hosszú alapvonalat, illetve 53 szelvényből álló medernyilvántartási hálózatot létesítettek. A szelvénykövekkel állandósított és így megfelelően azonosítható keresztszelvények felvétele a következő időpontokban történt: 1963. augusztus, 1964. április, 1965. augusztus, részben április és október, 1967. október.

3 Egyéb mérések — áramlási irány, hordalék, esés, stb. — végrehajtásától anyagi és személyi kapacitás hiányában sajnos el kellett tekinteni. A nagybajcsi gázlós szakaszon 1963 óta bekövetkezett mederváltozások értékelésénél az egyes felvételekkel kapcsolatban a következőket kell figyelembe venni: a) Az 1963. évi felvétel előtt a nagybajcsi gázlóban jelentős kotrás történt. Az 1801—1802 fkm között 1962-ben 62 ezer m

3, 1963-ban pedig 76 ezer in

3 kavicsot emeltek ki. Az így kialakított mederállapot nyilvánvalóan nem lehet az összehasonlítás alapja, hiszen ezt minden további mesterséges beavatkozás nélkül folyó, a kotrás előtti állapotnak megfelelően, helyreállította volna. Ezt a helyreállított — vagy a kotrást megelőző — állapotot kellene tehát alapul venni és vizsgálni, hogy az hogyan változott a megépült művek és a vízjárás hatására. b) Az 1964. évi tavaszi felmérés építés közbeni állapotot tükröz, így a szabályozás hatásának elbírálása szempontjából még nem mérvadó. c) Az 1965. évi felvétel közvetlenül a nagy dunai árvíz után történt, így a meder alakulását elsősorban a rendkívüli vízjárás határozta meg. A változások — melyek igen érdekesek és tanulságosak — tehát nem a szabályozás hatására következtek be, bár a meder alakulásában nyilvánvalóan a szabályozás is szerepet játszott. A Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet hivatkozott jelentése [23] megállapítja, hogy az 1965. évi árviz mélyítette a szakaszon a kanyarulatokat, az inflexiókban pedig kivétel nélkül rontotta a mederállapotot. így az 1965. évi felmérés tulajdonképpen egy olyan rendkívül kedvezőtlen induló állapotot rögzített, melyet követően a változások —- legyenek azok kedvezőek vagy kedvezőtlenek — már joggal tulajdoníthatók a szabályozás hatásának. d) Az 1967. évi felmérés kétéves, viszonylag vízbő időszakot zárt le. Az ez idő alatt bekövetkezett változások már valóban a megépült szabályozási művek hatásának tulajdoníthatók, és így alkalmasak következtetések levonására. Fenti meggondolások után az 1801,3 fkm környezetében kialakult gázló rendezését szolgáló kísérleti kisvízszabályozás hatását az 1963—1967. évi mederváltozások alapján — de mértékadónak az 1965—1967. évi időszakot tekintve — a következőkben értékeljük: a) Az 1802—1801 fkm környezetének vizsgálata A fent ismertetett felvételek alapján szerkesztett mélységvonalas helyszínrajzokból (18. ábra), a következőket állapíthatjuk meg. Az 1963. évi helyszínrajz erőteljes kotrással létrehozott mesterséges átmenetet mutat. Lényegében ugyanez látható az 1964. évi tavaszi helyszínrajzon is, hiszen 1 Az 1965 őszéig végzett mérési munkákat, az addig bekövetkezett mederváltozásokat, a változások értékelésének módszereit és a levont következtetéseket a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet vonatkozó összefoglaló jelentése [23] részletesen ismerteti.