Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Vízhozamviérö műtárgyak 541A kisvízi szűkítésekben hordaléklerakódást néhány esettől eltekintve nem tapasztaltunk. A mérési szelvényben kialakuló vízmélység és áramlási viszonyok a pontos vízhozammérés teltételeit biztosítják. A Mór — fíodajki vizén és a Torna-patakon létesített mérőszelvények kisvízi szakasza a csatlakozó meder nagymértékű feltöltődése következtében teljesen feliszapolódott. A mérőszakasz alatti mederben jelentkező kisebb mederváltozások és vegetáció duzzasztó hatása a kisvizek tartományában nem jelentkezik, ezért a vízhozamgörbe kisvízi szakasza hosszú időre állandó marad. A vízmérceszelvényben mederváltozás nem következhet be, csak ha a folyószakasz feltöltődik és akkor a kisvízi szűkítés is feliszapolódik. A kisvízi szűkítéssel épített mérőszakaszok a levonuló vízmennyiségek meghatározását kis és közepes víznél ugyanolyan pontossággal biztosítják, mint a fenéklépcsővel épített mérőbukók. A nagyvizek tartományában viszont a vízállás és vízhozam kapcsolatát már nagyobb mederszakasz lelolyási viszonyai határozzák meg, ezért nagyvíznél a természetes mederállapotoknak megfelelő levonulási törvényszerűségek a dominánsak. Ahhoz, hogy a mérőszakaszok vízinérceszelvényeire kielégítő pontosságú vízhozamidősort tudjunk előállítani, gyakrabban kell vízhozammérést végezni, mint mérőbukók esetében. A kisvízi szűkítéssel épített mérőszakasz építési költsége 30 — 40%-kal kisebb, mint az 5. és 6. csoportba sorolt műtárgyak.. Összefoglalva: Szabályozott mederszakaszokon, ahol fenéklépcsős mérőműtárgy építésére nincs lehetőség, vagy az túl költséges lenne, sikerrel alkalmazható a kisvízi szűkítéssel kialakított mérőszakasz. 7. ábra. Rajzoló vízmércék elhelyezésére készített aknák típusai : a = nyílt akna, b = félig nyitott akna, с = akna összekötő csővel 2. Yízhozaminérő műtárgyak konstrukciós megoldásaival kapcsolatos tapasztalatok Az eddig megépült vízhozammérő műtárgyak egyes elemeinek kivitelezésénél különböző konstrukciós megoldásokat alkalmaztak. Vizsgálataink során foglalkoztunk a lap- és rajzolóvízmércék alépítményeinek, a mérőhíd, a burkolat és a bukóéi kiképzésének kérdéseivel. Lapmérce alépítménye A lapmércét célszerű rézsűbe fektetett vasbeton alépítménybe, vagy a műtárgy függőleges falára helyezni úgy, hogy az lefolyási akadályt ne képezzen. A lapmércét bukó alkalmazása esetén a bukóéltől legalább (2 — 2,5) H távolságra (H = legnagyobb vízoszlop magasság) kell helyezni. A lapmérce mellett kell elhelyezni a rajzoló vízmérce akna összekötő csövét is.