Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Vízhozammérő műtárgyak 533 1. A vízhozammérő műtárgyak üzeme során szerzett tapasztalatok Az üzemi tapasztalatok összefoglalásának megkönnyítésére az eddig megépült vízhozammérő műtárgyakat műszaki és hidraulikai szempontok figyelembevételével 7 csoportba osztottuk, melyeket az alábbiakban sorolunk fel. Ezek a következők: 1. mérőbukók, 2. Venturi-típusú vízhozammérők, 3. fenéklépcsős mérőtorok, 4. fenéklépcsővel és széles küszöbű, bukóval ellátott — 5. fenéklépcsővel elátott oldalszűkítés nélküli — 6. fenéklépcsővel és kisvízi szűkítéssel ellátott vízhozammérő műtárgy, 7. kisvízi szűkítéssel ellátott rögzített mérőszakasz. Az 1967. évben üzemben levő műtárgyak jellemző adatait az I. táblázatban, az egyes típusok jellemző mérőszelvényeit pedig az 1. ábrán mutatjuk be. 1. Mérőbukók Az elmúlt években 11 mérőbukó létesült, ezek közül három aránylag nagyobb patakon és 8 mérőbukó a tájjelemző vízgyűjtők (Rakaca, Gaja) kimondottan kisvízfolyásain f 2. ábra). A bukók kisvíznél szabad átbukás, nagyvíznél alvíz által befolyásolt viszonyok mellett vannak üzemben. Az eddigi tapasztalataink szerint a hitelesítő vízhozammérések végrehajtása sokhelyütt nehézségekbe ütközik. A mérőműtárgy bukóéi feletti részén duzzasztott víz van, ahol a szelvény egyes részein a sebesség alatta van a forgóm űves sebesség- mérő műszer indulási sebességének. A duzzasztott térben a sebesség egyenletlen, sokhelyütt álló víz van. Az átbukó nagy energiájú víz csillapítására a műtárgy bukóéi alatti része olyan, hogy az sebességmérés végrehajtására nem alkalmas. A mérések végrehajtására külön mederszakaszt kell választani. A kisvízfolyásokra épített éles élű bukók viszont kiválóan alkalmasak a legkisebb (csur;galék) vizek köbözéssel történő méréséhez. A feliszapolódásra vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy amennyiben a vízfolyások hordalékosak a bukó feletti udvar előbb-utóbb feltöltődik •és a bukó vízemésztése a feliszapolódás mértékétől függően az idők folyamán változik. Ezért a vízállásvízhozam-kapcsolat ellenőrzéséhez rendszeres vízhozammérést kell végezni. A műtárgy nagy hátránya, hogy nem alkalmas a hitelesítő vízhozammérések végrehajtására. A mérőbukók csak egészen kis•és hordalékmentes vízfolyáson alkalmazhatók. Nagyobb vízfolyásokon ahol számolni kell felszíni uszadékkal (jég, fatörzs stb.) és nagymenynyiségű hordalékkal, nem célszerű mérőbukót alkalmazni, mert azt a 1. ábra. Az egyes műtárgytípusok jellemző szelvényei: l=méröbukó (1. típus), 2 = mérőbukó (4. típus), 3 = fenéklépcső (ő. típus), 4 = fenéklépcső kisvízi szűkítéssel (6. típus), 5 = mérőszakasz kisvízi szűkítéssel (7. típus). Jelölések: a = a bukás szelvénye, b = a vízmérce szelvénye, c = a felvízi mederszelvény