Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

MÉLYALAPOZÁS RÉSELËSSEL VIHAR LEVENTE

1 Korunkban a magasépítés egyre inkább „magasba'- törekszik. Ennek a törekvésnek az előnyei ismertek, de vele együtt szükségszerű a nagyobb terheket kis süllyedéskülönbségekkel viselni tudó alapozás. A megfelelő teherbírású talaj pedig igen sok esetben mélyen, általában a talajvízszint alatt található. Az alapozási feladat megoldásában sok a bizonytalan tényező. Alapozási tevékenységünk műszaki színvonala, gépesítése, valamint teljesítőképessége a magasépítés mögött lemaradt. Hozzájárul ehhez egy kicsit — elsősorban a tervezők részéről — a megszokotthoz, a járt úthoz való ragaszkodás is. Hazánkban az eddig bevezetett korszerű mélyalapozási módok között (Franki, Benoto, injektor cölöp stb.) legújabbnak a réselést tekinthetjük. Tervezésben a vízügyi szolgálatban a VITUKI és VÍZITERV, az építőiparban pedig az P'TV munkája volt az élenjáró, ma már azonban a következő vállalatok is terveznek réselt falas megoldást: VIZÉP, UVATERV, MÉLYÉPTERV, ÁÉTI, KGMTI, KÖZTI, FÖMTI, Székesfehérvári VÍZIG, IPARTERV, LAKÓTERV. Kivitelezés területén két vállalat külön úton járva jutott el a megvalósításhoz. A KÉV saját előállítású ICOS rendszerű géppel végez sok kísérletezés után réselési munkát. A VIZÉP az olasz Titánia cégtől szabadalmat vásárolt meg, ennek alapján az egységeket saját maga gyártja, de a leglényegesebb alkatrészeket (hidraulika, automatika, szivattyú) továbbra is Olasz országból hozatja be. Egy gép ára kereken 2 millió Ft. A Vízügyi Építő Vállalatnak 4 db gépe van, amelyek közül két iszapszondás, tehát szívó-fúró, kettő pedig markoló rendszerű. Az iszapszondás géppel készíthető szokványos alaptesteket az 1. ábra mutatja. A méretek (cm-ben) mellett egy db 12 m mély testnek előnyös körülmények közötti teherbírását tüntettük fel. Ez a táblázat tervezésre közvetlenül nem használható fel, mert az alaptestek teherbírása a talajviszonyoktól is függ. Az iszapszondás géppel 40—120 cm között felvett értékek is előállíthatók (a 120 cm-es teherbírását lásd az 5. ábrán, Poclainnél) az alap mérete ugyanis a fúrószár végére szerelt vágókések függvénye. Legnagyobb mélység 30 m. 80 cm-nél nagyobb kívánalom idáig még nem merült fel. Előnye ennek a rendszernek az is, hogy az alaptest hossza szükség szerint változtatható, amint az a 2. ábrán vázolt technológiából is értelemszerűen kitűnik. Az iszapszondás berendezéssel az első, kísérleti munkát 1964-ben Zsejkepusztán (Győr mellett) végezték, majd Dunakilitinél kísérleti munka, Tiszabercelnél szivattyútelep munkagödrének körülzárása következett. A kiskörei Tisza II. e о 50 Mp *t= © SO Up © SO Mp © 100 Mp Wfi

л 110 Mp У

/

}//УЛ 100 Mp ш 110 Mp atv/лЛ 120 Mp g ° 4— 130 Mp 150 Mp I Ш.Ш4 i 1 Vihar Levente mérnök, a Vízügyi Építő Vállalat főtechnológusa (Budapest). 1. ábra. Az iszapszondás géppel készítheti"> alaptestek mérete és teherbírása ( 12 m mélység esetén, átlagos, tájékoztató értékek) Vízügyi Közlemények