Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Dávid László: Az öntözőrendszerek vízfogyasztásának jellemzői a Tisza-völgyében

478 Dávid. László УК. 9423 123 tartósság (nap) -, V.1-VIII.3I. 100 % Öntözőrendszerek•• Szolnoki VIZI9 1963-ban (74 ООО kh) Szolnoki VÍZIG 1965-ben (32000 kh) Szolnoki VIZIB 1967-ben (63000 kh) Tiszalöki 1964-ben (85000 kh saját terület 27000kh) Kórösvölgyben Tiszabecs-Milotai 1987-ben (1100 kb) 4. ábra. A napi közepes vízfogyasztás tartóssága a jellemző időszakban (V. l.— VIII. 31) a csúcsfogyasztás százalékában Fig. 4. Duration of daily mean water consumption in the characteristic period (May — August 31.), as percentage of peak consumption Bild 4. Dauer des täglichen mittleren Wasserverbrauches in der kennzeichnenden Periode (1. V — 31. VIII) als Prozent des Spitzenverbrauches Ekkor az 1 kh-ra jutó fajlagos vízfogyasztás ugyanis-elsősorban a szakszerűbb öntözés következtében —-emelkedett és ennek megfelelően a fogyasztás is kiegyenlítettebbé vált. Érdekes az egész kis területet jellemző Tiszabecs—Milotai öntözőrendszer görbéje, mivel ott — a vizsgált időszakban — 28 napig nem is volt üzem. Az 5. ábrán jellemzésként a Tiszabecs—Milotai öntözőrendszer és Nagyhegyesi öntözőfürt 1967. évi fogyasztásának tartóssági görbéit tüntettük fel. Az utóbbi rendszer görbéje csak esőztető öntözést jellemez. Az ábrából látszik, hogy ez lényegesen kiegyelüítettebb fogyasztást mutat. Mindkét kis területű rendszerre jellemző, hogy elég sok az üzemszüneti nap. Mind üzemi, mind vízkészletgazdálkodási szempontból érdeklődésre tart számot a mértékadó időszak 2 hónapos vízfogyasztása. Ezeket a tartóssági görbéket a 6. ábrán mutatjuk be. Ez és a korábbi görbék egyértelműen arra hívják fel a figyelmet, hogy még a nagy vízzel ellátott területek esetén is jelentős vízfogyasztás különbségek lépnek fel, a csúcsidőszakban. Másszóval a csúcsértékek elég kis tartósságúak. A csúcsidőszak vízfogyasztása is, mely az öntözőrendszerek létesítése és üzemeltetése szempontjából különösen jelentős, jelentékenyen változik. A változás jellemzésére a csúcsidei egyenlőtlenségi tényező (e) használatát javasoljuk, amely