Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
1. füzet - Nagy László: A partállékonyság néhány hidraulikai kérdése
A partállékonyság 49 új — oldalról való megközelítése. A vonatkozó kísérletek révén feltárt, és a 9. ábrán bemutatott összefüggések lehetőséget biztosítanak arra vonatkozóan, hogy bármely szemcsés anyagú partra vonatkozóan meg tudjuk határozni a kritikus intenzitású vízszintsüllyedést, ill. a még alkalmazható part hajlásszögét. Ali. ábrán feltüntetett grafikus összefüggés használata lehetővé teszi a lényeges hidraulikai erőhatások rézsűméretezésnél történő figyelembevételét. IV. ÖSSZEFOGLALÁS Összefoglalva a tanulmány keretében vizsgált elméleti, irodalmi és kísérleti eredményeket megállapítható, hogy a kutatásokhoz felhasznált dunai minták kedvező alapot nyújtottak folyómenti szemcsés anyagok hidraulikai tulajdonságainak megismeréséhez, a partállékonysággal kapcsolatos néhány hidraulikai kérdés feltárásához. Az elméleti vizsgálatok és a kutatási eredmények révén sikerült választ adni néhány — eddig számszerűen figyelembe nem vehető — olyan hidraulikai kérdésre, amely befolyásolja a medrek, ill. partok állékonyságát. A minták fizikai jellemzőinek megismerése során különösen nagy súlyt fektettünk a súrlódási szög vízalatti értékének nagy méretben, többszöri ismétléssel való meghatározására. Véleményünk szerint ugyanis — szemcsés anyagokról lévén szó — a partállékonyság hidraulikai szemléletű vizsgálatának ez képezi egyik fontos alapját. A másik fontos szempont kutatásaink során a parttal párhuzamos vízmozgás és az anyagi jellemzők közötti kapcsolat figyelembe vétele volt. Az erre vonatkozó vizsgálatok alapján megállapítottuk, hogy az egyes szemcsés anyagok és a rézsűhajlás kapcsolata a fenéksebesség kritikus értékének függvényében a y k r = 8,25 cotgo-M' 0 alakú egyenes egyenletével jellemezhető. Az alkalmazható rézsűhajlás meghatározására bevezettük a cotg 5 = 0,121(ív-f 0) összefüggést, s e mellett a parttal párhuzamos vízmozgásnak partméretezés során történő figyelembe vételéhez grafikus segédletet is kidolgoztunk. Az egyéb vizsgálatokkal való reális összehasonlíthatóság érdekében meghatároztuk a közepes- és a hatékony szemnagyság grafikus és számszerűen kifejezhető kapcsolatát a d g = 2,85dj*' 6 5 alakú kifejezéssel. A közepes szemnagyság és a kritikus sebesség között korelatív függvénykapcsolatot létesítettünk, amely szerint v k r = 69d k' 2, ha 0,2<d k<6 mm és v k r = 84d k ,086 ä ha 6<d k<20 mm 4 Vízügyi Közlemények
