Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

4. füzet - Lampl Hugó: Sajó Elemér

432 Lampl Hugó miniszterelnöknél a kikötő ügyének Sajó által javasolt módon való megoldása iránti előterjesztését megteszi. A Minisztertanács 1921. évi augusztus 12-én elhatározza a budapesti kereskedelmi, ipari kikötő kormánybiztossága felállítását és annak, valamint a SoroksáriDunaág rendezési munkálatainak vezetésével is Zielinszki Szilárd műegyetemi tanárt mint kormánybiztost bízza meg. Itt záródik le Sajó Elemér működésének második korszaka és kezdődik a legnehezebb harmadik korszak 1921. év közepén, amely 1928. év őszéig, a kikötő megnyitásáig tart. Á kikötő üzembe helyezése után Sajó Elemért újabb, nehezebb nagy feladatok megoldására a Földművelésügyi Minisztérium Vízügyi Főosztályára hívják be. (A történelmi hűség kedvéért közbevetőleg meg kell említenem, hogy Zielinszki Szilárd legszorosabb munkatársának akarta megnyerni és fel is ajánlotta neki a kormánybiztos-helyettesi állást. () azonban túlzott szerénységből nem fogadta el az őt megillető helyet, nem akarván annak gyanújába keveredni, hogy a maga hasznára és javára eszelte ki a kikötő kormánybiztosság intézményét). Az ezután következő 7 év Sajó munkájának meredeken ívelő grafikonján, csak enyhén emelkedő vonalban jelenik meg. A kikötőépítés ügye rövid fellendülés után pénzügyi akadályok miatt ismét hervadásnak indult, amikor váratlanul és meglepetésszerűen megjelenik — Trianon következményeként — a francia tőke és részt kér a győzelemből. De 4 millió franknyi kölcsönt is hoz magával. Ennek fejében velünk építtet részünkre egy kikötőt, annak bérletét azonban grantált haszon mellett, maga számára biztosítja. A kikötő kerettervét Sajó Elemér dolgozta ki, főként arra ügyelve, hogy a beruházási összeget feleslegesen felduzzasztó létesítmények ne kerüljenek abba és hogy a jövőben a kikötő célszerű fejlesztésének lehetősége biztosítva legyen. Ezt teljes mértékben sikerült is elérnie, mert mikor aztán később, kereken 40 év múlva, 1958. év végén elkészült a jövő kikötőjének távlati terve, nem kellett egyetlen régi építményt sem elbontani azért, mert nem illett bele a tervbe. Sajó Elemérnek abban is nagy része volt, hogy a francia cég egyébként magyarbarát képviselője a bérleti opcióról megfelelő kártalanítás ellenében lemondott. Mivel pedig időközben a csehszlovák állam erősen nehézményezte, hogy a francia tőke a kikötő megépítésével versenytársukat segíti, a megállapodás hamar létrejött: Magyarország az időközben elkészült kikötővel együtt szabadkezet nyert. A kereskedelmi és vámmentes kikötő forgalma pedig időközben, még Sajó Elemér legvérmesebb reményeit is meghaladva, rohamosan fejlődött. Sajó Elemér nagysága vízügyi szolgálatának 1928—1934 évek közé eső utolsó és rövid negyedik korszakában bontakozik ki valójában. Egymás után lobbannak lángra és születnek a legszebb, messzevilágító szellemi termékei és alkotásai. A Földművelésügyi Minisztériumban két évig a Balaton kerületi jelügyelői állását tölti be, mely rendszerint a főosztályvezetői állást előzte meg. Egyidejűleg a nemzeti Dunabizottságnak és a dunai vízügyek műszaki bizottságának előadója lett. Az Országos Vízügyi Szolgálat élére 1930-ban került. Első legsürgősebb dolga programot adni és megírja az „Emlékirat vizeink fokozottabb kihasználása és újabb vízügyi politikánk megállapítása tárgyában" című örökbecsű munkáját, melyben kijelöli vízügyi politikánk irányát és feladatait. Ezt az emlékiratot tekintjük Sajó Elemér testamentumának, amelyben lefektetett gondolatok és elvek évtizedeken át adták az ország boldogulását előmozdító