Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Horváth Imre-Muszkalay László: Ülepítők vizsgálata és néhány fontosabb tervezési alapadat meghatározása

424 Horváth I.—Muszkalai L. títási vonatkozásban a különböző típusú ülepítőkre, derítőkre és szűrőkre, szenny­víztisztítási vonatkozásban pedig rothasztó berendezésekre gondolunk.) b) Javasoljuk a hazai viszonylatban megépült tisztító műtárgyak rendszeres hid­raulikai és technológiai felmérésének és ellenőrzésének bevezetését. A meglevő tele­pek tervezési és üzemi adatainak együttes feldolgozásával és egybevetésével hasz­nos technológiai és gazdaságossági adatok nyerhetők, amelyekkel a korábbi, la­boratóriumi méretekben végzett kísérletek eredményei is részben korrigáihatók részben pedig kiegészíthetők. c) Minden egyes konkrét feladat vizsgálatakor gondot kell fordítani a hidrau­likai és a technológiai folyamatok kapcsolatára. Ehhez természetesen elengedhetet­len a kérdéses technológia alapos ismerete. Ennek tudatában dönthető ugyanis el, hogy adott áramlási viszonyok a technológia egészére nézve kedvezőek-e vagy sem. így például a tisztán hidraulikai módszerekkel áramlási holttérnek minősí­tett tartomány jelenléte bizonyos esetekben előnyös, sőt szükséges, más esetben viszont káros hatású lehet. Jelölések V ü az ülepítő medence hasznos térfogata [m 3] v ü egy bukóhoz tartozó medenceszektor térfogata [m 3] h ü az ülepítő medence átlagos mélysége [m] F ü az ülepítő medencében levő víz felszíni területe [m 2] Tp felületi terhelés [m/óra] t idő [s, h] t s z = V ü/Q v számított átlagos tartózkodási idő [s] t 0 a í^-eloszlás kezdőpontja, a legrövidebb átfolyási idő [s] t a átlagos átfolyási idő [s] tr =v ülq v [s] Q v vízhozam [m 3/h; l/s] V; holttérmentes vízszállító térfogat [in 3] V m az ülepítés szempontjából hasznos térfogat [m 3] к, X a /-eloszlás paraméterei D szórás %, TJ 2, r] 3 első, második és harmadik áramlástani hatásfok IRODALOM 1. Burdych, J.: Vvzkum pomeru proudeni ve vtoku do kruhové usazovaci nadrze. Vodni Hospodárstvi 1 (1902), 1—5. 2. Danckwerts, P. V. : Continuous Flow systems. Distribution of Residence Times. Chemical Engineering Science 2 (1953), 113. 3. Horváth I.: Az átfolyási elmélet alapelvei és azok alkalmazása szennyvíztisztító műtárgyak vizsgála­tában. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények 1—2 (1908), 223—278 4. Horváth 1.—Pásztó P.—Szabó L. : Az átfolyási vizsgálatok újabb szempontjai. Vízügyi Közlemények 4 (I960), 490—504. 5. Muszkalay L. : Az ülepítés hatásfokának növelése. Vízgazdálkodási Műszaki Szemle 1 (1955). 6. Muszkalay L.—Vágás I.: Ülepítőmedencék áramlástani hatásfokának megállapítása. Hidrológiai Közlöny 11—12 (1954), 461—473. 7. Muszkalay, L.— Vágás, /. : Modification of the Tracer Measuring Method in Settling Basins. Sewage and Industrial Wastes 9 (1958), 1101—1107. 8. Pöpel, F. — Weidner, J. : Über einige Einflüsse auf die Klärwirkung von Absetzbäcken. Gas- und Was­serfach 28 (1963), 796—803. 9. Randolf, R.: Kanalisation und Abwasserbehandlung. Verlag für Bauwesen, Berlin, 1966. 10. Schmidt-Bregas, F.: Über ilie Ausbildung von rechteckigen Absetzbecken für häusliche Abwässer. Veröffentlichungen des Institutes für Siedlungswasserwirtschaft der Technischen Hochschule Hannover, 1958. 11. Szigyártó Z.: Hidrológiai események valószínűségének becslése eloszlásfüggvények segítségével. Víz­ügyi Közlemények 4 (1966), 453—480.

Next

/
Oldalképek
Tartalom