Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Dobolyi Elemér-Mucsy György-Toókos Ildikó-Vermes László: Ipari szennyvizek korszerű tisztítása

Ipari szennyvizek tisztítása 38.'} lésre általában nincs szükség, téli öntözésnél még az ülepítés is elhagyható a minél nagyobb töménység, ezáltal az eredményesebb trágyázóhatás érvényesülése érdekében. A téli öntözés végrehajtásának és hatásainak vizsgálatára kísérleteket végeztünk 1964 és 1965 decemberében a Selypi Cukorgyár szennyvizével [7]. A kísérletek eredményeként beigazolódott, hogy a cukorgyári szennyvíz elöntözését őszszel felszántott területen, csöves-árasztó módszerrel, a szokatlan, téli körülmények között is végre lehet hajtani. Az alkalmazott 220—225 mm körüli átlagos vízadag a hideg és csapadékos időjárás ellenére nem bizonyult soknak, a szennyvíz sehol nem állt meg a területen, hanem az öntözést követően néhány óra alatt beszivárgott a talajba. Az öntözött tábla talajának nedvességtartalma négy hónap múlva, a következő tavaszon végzett vizsgálatok szerint nein volt magasabb, mint az öntözetleneké, növényi tápanyagtartalma viszont emelkedett. A kísérlet helyén termesztett kukorica a következő évben szebben fejlődött, mint az öntözetlen, és termése mintegy 20—25%-kal volt nagyobb, tehát a szennyvízzel kiadott tápanyagok trágyázó hatása a kukorica termésén is megmutatkozott [7]. Hazai cukorgyárakban végzett kémiai vizsgálataink azt mutatják, hogy a cukorgyári szennyvízben levő oldott ásványi anyag mennyisége 1000—3000 mg/l között változik, és gyáranként eltérő. Nagymértékben befolyásolja ezt a gyártáshoz használt tápvíz minősége is, bár az ásványi anyagtartalom a gyártás következtében szintén jelentősen megnő. Ezt a növekedést azonban főleg a szennyvíz kalcium- és kálium-tartalmának emelkedése okozza, ami az öntözés szempontjából kedvező. Vizsgálataink során megfigyelhető volt az a tendencia, hogy a gyártási idény elején alacsonyabb oldott ásványi anyag értékek a kampány végére fokozatosan emelkednek, vagyis a szennyvizek bekoncentrálódnak. Az öntözésnél károsnak minősülő nátrium a vizsgált gyárakban szintén mutat emelkedést, különösen a diffúziós vizekben, de legmagasabb értékeit tekintve sem zárja ki sehol az öntözés lehetőségét, sőt éppen a Na% viszonylag alacsony volta teszi lehetővé a tiszta öntözővizekre érvényes normánál magasabb sótartalmú cukorgyári szennyvizek hígítás nélküli elöntözését is. A növényi tápanyagtartalomra vonatkozó vizsgálatok átlagadatai szerint számolva (1. XIV. táblázat) 225 mm-es vízadagnak megfelelő szennyvízmennyiség kiöntözése kereken 3 q Pétisó, 3,5 q kálisó, 15—20 kg szuperfoszfát műtrágya és 70—80 q szervestrágya kat. holdanként adagolásának felel meg. Egyéb élelmiszeripari szennyvizek. Felhasználhatók öntözésre a szesz- és söriparban, valamint a keményítőgyártásnál keletkező ipari szennyvizek is [44]. Ezek magas szervesanyag koncentrációval, sok értékes növényi tápanyagot tartalmaznak (1. XIV. táblázat). Az élelmiszeripar ágazatai közül szóbajöhet a tejipar szennyvizeinek a mezőgazdasági hasznosítása, de erre is külön egészségügyi előírások vonatkoznak abban az esetben is, ha fekáliás szennyvíz nem keveredik hozzájuk. Nem használhatók föl viszont a húsipar szennyvizei, mert ezek koncentrált fertőzési veszélyt jelentenek, így egészségügyi tilalom alá esnek. Könnyűipari szennyvizek Rostipari szennyvizek. Hasonlóan a konzervgyári szennyvizekhez a rostipari üzemek szennyvizei is túlnyomórészt nyáron, a tenyészidőben keletkeznek, így öntözéssel való elhelyezésük általában könnyen megoldható, hiszen ugyanakkor a 7 Vízügyi Közlemények