Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Dobolyi Elemér-Mucsy György-Toókos Ildikó-Vermes László: Ipari szennyvizek korszerű tisztítása
Ipari szennyvizek tisztítása 38.'} feltétel teljesülését kell megvizsgálni. Mindenekelőtt vízminőségi vizsgálatok szükségesek a szennyvíz elöntözhetőségének meghatározására, majd megfelelő talajú és nagyságú területet kell kiválasztani, amelyen a folyamatos szennyvízelhelyezés és az optimális hasznosítást biztosító növénytermesztés megszervezhető. Az eddigi tapasztalatok és kísérleti eredmények szerint a szenny vízöntözést legjobban a takarmánynövények, a cukorrépa, egyes kertészeti- és gyógynövények, valamint a nyárfák hálálják meg. Az egész évi, mindennapos elhelyezés érdekében az erre a célra kialakított vetésszerkezeten kívül ún. biztonsági területeket is üzembe kell állítani, amelyeket ma már szintén hasznosítható módon alakítanak ki. A biztonsági területek hasznosítása évelő gyepekkel és fákkal oldható meg leggazdaságosabban. Gondoskodni kell természetesen a szennyvíz előkezelését, esetleges átmeneti tárolását és a területre való kijuttatását szolgáló műszaki berendezésekről is. A szennyvizek öntözésénél mind a felületi (barázdás és sávos), mind az esőztető módszer alkalmazható; a helyi körülményektől és adottságoktól függően kell a megfelelőbbet kiválasztani. Külföldi és hazai kísérletek egyaránt azt igazolják, hogy területegységenként 300—600 mm között mozoghat az egész éves viszonylatban kiöntözhető vízmennyiség. Fentiek részletes kifejtésére itt nincs lehetőség [31], vizsgáljuk meg inkább kissé bővebben azt, hogy vízminőségi szempontból mely iparágak szennyvizei és milyen feltételekkel alkalmazhatók öntözésre. Élelmiszeripari szennyvizek Konzervgyári szennyvizek. A VITUKI 1963-ban végzett országos felmérése azt mutatta, hogy igen sok élelmiszeripari üzem és gyár szennyvizének elhelyezésére jöhetne számításba a szenny vízöntözés. Elsőként kell megemlíteni a konzervgyárakat, amelyeknek ipari szennyvize főleg a nyári időszakban nagy mennyiségű, amikor a mezőgazdaság vízigénye is nagy, így a szennyvíztermelés maximuma és a felhasználás iránti legnagyobb igény szerencsésen találkozik. A konzervgyári szennyvíz magas szervesanyag-tartalmú, sok szénhidrátot és fehérjét tartalmaz. Ezek, valamint a benne levő ásványi sók nagyrésze — mint növényi tápanyag — jól hasznosíthatók az öntözés útján. Mutatják ezt azok az eredmények, amelyeket 1964-ben, a békéscsabai Konzervgyár szennyvizével a szomszédos termelőszövetkezet területén végzett próbaöntözés nyomán kaptak. A szennyvízzel öntözött lucerna, cukorrépa és takarmányrépa közel kétszerakkora termésátlaggal fizetett, mint az öntözetlen. 1966-ban négy konzervgyárunkban végeztünk részletes kémiai vizsgálatokat az elöntözhetőség szempontjából [45]. Ezek eredményeként megállapítottuk, hogy az oldott ásványianyag-tartalom a gyártás következtében jelentősen növekszik a szennyvízben, de amennyiben az alapvíz oldott sótartalma nem nagy, sohasem ér el olyan magas mértéket, ami káros lehet a talajra. Egyes esetekben észleltünk 8,0 körüli pH-értékeket és 35—40 °C feletti vízhőmérsékletet is. Ezek azonban kiugró rövid ideig tartó kedvezőtlen értékek, amelyek az öntözésre kerülő szennyvíz mechanikai íilepítése vagy esetleges átmeneti tárolása alatt kiegyenlítődnek, így az öntözésre való alkalmasságot nem befolyásolják. Vizsgálataink azt mutatták, hogy az egyes gyártási szezonidőszakok szennyvizei közt az öntözés szempontjából lényeges különbség nincs. A gyümölcs- és zöldségfeldolgozó gyárakon belül, az egyes üzemrészekben keletkező technológiai szennyvizek közül egyedül a lúgos háinozóból elfolyó, magas pH-jú víz káros, ezért annak helyi semlegesítése,