Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Szebellédy Lászlóné-Literáthy Péter: Felszíni és felszínalatti vizek olajszennyeződésének vizsgálata

370 Szebellédy L .-né—L iteráthy P. 5200, a KGST, a hexános extraktum spektrofotometriás és a piknométeres módszerrel, továbbá az általunk javasolt két módszerrel, csapvízből és motorolajból készített műoldatok vizsgálatával nyert eredményeket ábrázoltuk. .'!. A DUNA MAGYARORSZÁGI SZAKASZÁNAK OLAJSZENNYEZETTSÉGE Az ismertetett mintavételi és olaj meghatározási módszerek birtokában elvégeztük a Duna olajszennyezettségének feltárását, valamint a szennyező források és a szennyezések mértékének felmérését. Az eddigi hazai vizsgálatok az ipartelepek elfolyó szennyvizeinek olaj tartalom-meghatározására szorítkoznak. A hazai felszíni vizek, így a Duna olajszennyezettségének részletes vizsgálatára — megfelelő módszerek hiányában — ez ideig nem került sor. A Duna magyarországi szakaszát terhelő olajszennyezők Első szennyező forrásnak azokat a külföldi eredetű olajszennyeződéseket kell tekintenünk, amelyekkel a Duna átlépi az országhatárt. Okozói elsősorban a felsőduna menti ipartelepek és városok tisztítatlan szennyvizei, valamint a magyar Duna-szakasz hajóforgalmának lényegesen nagyobb és elsősorban Diesel-motor meghajtású hajókkal lebonyolított személy- és teherforgalom. A hossz-szelvény és fiiggélyvizsgálatok alapján a határon átlépő szennyezés mintegy 190 t/nap olajmennyiséget jelent. Az országhatáron belüli fontosabb szennyező terhelések adatait, valamint az országhatárról kilépő, a belépőhöz hasonló módon számított terhelési értékeket az 1. táblázatban foglaltuk össze. A számítás alapját a hosszszelvény vizsgálatoknál mért olajtartalmak képezték, s így az adatok csak tájékoztató jellegűek. A táblázatból látható, hogy a kőolajfeldolgozó üzemek, valamint a Dunaújvárosi Vasmű összesen 2,2 t/nap olajterhelést jelentenek. Ez az érték a külföldről érkező olajmennyiségnek alig 1%-a. Ezzel szemben Budapest város tisztítatlan szennyvizei hozzávetőlegesen mintegy 27 t/nap olajterhelést okoznak, ami a felsorolt ipartelepek által bebocsátott olajmennyiségnek több mint tízszerese. Ennek a meglepő eredménynek illusztrálására közöljük a II. táblázatot, amely a Délpesti Szennyvíztisztító telepre I. táblázat érkező nyers, mechanikailag, illetve biológiailag tisztított szennyvizek olajtartalmát mutatja. A táblázat adatai nemcsak a nyers szennyvíz nagy olajtartalma szempontjából jellemzőek, hanem világosan mutatják a mechanikai, illetve biológiai tisztítás kedvező hatását az olajtartalomra. Az eddig felsorolt szennyező források, bár viszonylag kis mennyiségű, de állandó olaj terhelést jelentenek a Dunára. Nem szabad azonban megfeledkezni a sok esetAz országhatáron he- és kilépő, valamint az országhatáron belüli fontosabb szennyező terhelések adatai Szennyező forrás Terhelés t/nap Országhatáron belépő Duna 190 Kőolajipari Tröszt, Szőny 0,7 Kőolajipari Tröszt, Almásfüzitő .... 0,4 Budapest város 27 Kőolajipari Tröszt, Csepel 0,2 Kőolajipari Tröszt, Százhalombatta 0,4 Dunaújvárosi Vasmű 0,7 Országhatáron kilépő Duna 180