Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Szebellédy Lászlóné-Literáthy Péter: Felszíni és felszínalatti vizek olajszennyeződésének vizsgálata
368 Szebellédy L .-né —L iteráthy P. extrakciót, vagy alumíniumhidroxidon történő adszorpció utáni etiléteres leoldást és gravimetriás mérést ír elő. A KGST vízvizsgálati módszerek extrahálható anyagok meghatározása az MSZ 5200-ben szereplő alumíniumhidroxidos adszorpciós módszerhez hasonló, csak extrahálószernek petrolétert használ. Petroléteres extrakciót alkalmaznak az amerikai standard módszerek [14] is. A petroléter [19] a nehéz olajokat nem oldja tökéletesen, ezért minden petroléteres olaj meghatározásnál olaj veszteséggel számolhatunk. Az American Petroleum Institute (API) 731—53 jelű módszere [20] szerint a könnyűpárlatokat vízgőzzel kidesztillálják, a könnyűpárlatokat térfogatosan határozzák meg és a visszamaradt minta olajtartalmát benzollal kirázva, gravimetriásán méri. Hasonló elven működő meghatározással találkozunk a magyar irodalomban [21] is. A módszer igen időigényes, amint az az API analitikai kutatásokkal foglalkozó bizottság vizsgálataiból [22] kitűnik. Három módszer munkaidejére vonatkozóan megállapították, hogy 25 perc alatt végezhető el az infravörös spektrofotometriás módszer, 35 perc alatt a direktextrakciós-piknométeres módszer, míg a 731—53 jelű módszer munkaideje 240 perc. Az olajtartalom hexános direktextrakció után ultraibolya spektrumban is mérhető. Az összes olajtartalom meghatározása mellett mód nyílik a minőségi szétválasztásra [23]. Piknométeres olaj meghatározási módszerekkel a szovjet [24], az amerikai [25] és német [26] irodalomban egyaránt találkozunk, amelyek szerint az olaj kinyerés széntetrakloridos, vagy széntetrabromidos direktextrakcióval történik. Az összes olajtartalom széntetrakloridos direktextrakció utáni meghatározása mellett a kinyert olajok vékonyréteg kromatográfiával [27] minőségileg is szétválaszthatok. Több amerikai közlemény legmegfelelőbbnek véli az infravörös spektrofotometriás olajmeghatározást, amelynél széntetrakloridos extraktumot fotometrálnak. Az extraktum direkt, vagy indirekt úton nyerhető [28, 29, 30]. A feltárt irodalom alapján kidolgoztunk a VITUKI-ban a szennyvizeken kívül a felszíni vizek, ill. felszín alatti vizek kis olajtartalmának meghatározására is alkalmas analitikai eljárást, amelynél lényeges szempont volt, hogy a megfelelő pontosság mellett egyszerű és gyorsan kivitelezhető, költséges műszerezettséget nem igénylő legyen. Munkánk során kipróbáltuk a magyar szabványokban és a KGST előírásokban leírt módszereket, de ezekkel nem érhető el a megkívánt pontosság. Eleve elvetettünk minden olyan módszert, amely éteres extrakción ill. desztilláción alapszik, mert ezek amellett, hogy kielégítő pontosságot nem adnak, tűzveszélyesek is. Kipróbáltunk ezenkívül hexános és széntetrakloridos direktextrakción alapuló ultraibolya spektrofotométeres és piknométeres metodikákat, amelyek néhány módosítással, kielégítő eredményeket adtak. Kis olajtartalmú vizeknél a direktextrakciós eljárások — bármilyen oldószer használatánál — nagy mennyiségű minta kirázását teszik szükségessé, ami munkaigényessége mellett jelentős hibalehetőséget rejt magába. Ezért célszerűbbnek láttuk indirektextrakciós módszer mellett dönteni, azonban az irodalomból ismert adszorbensek nem biztosítanak tökéletes adszorpciót. A nyugati országokban olajszennyeződések eltávolítása EKOPERL 2 elneve-
