Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Felföldy Lajos: Felszíni vizeink eutrofizálódása

Felszíni vizeink eutrofizálódása 359 nak a szeles klímából eredő előnyös vízdinamikai sajátságai meddig tudják ellensúlyozni az atropogén befolyás káros fokozódását? [90]. Az alapkutatások (vízkémia, bakteriológia, hidrobiológia) során is figyelmet kellene szentelni ezeknek a kérdéseknek, amit véleményünk szerint csak a több évtizede hiányzó, oly sokszor emlegetett és hiányolt szervezett Balatonkutatás lenne képes keresztülvinni. Legismertebb eutrofizálódási probléma hazánkban a Rakacai-víztározó minden nyáron fellépő kékalga-virágzása, melynek nemcsak vízgazdálkodási káros következményei érdemelnek figyelmet, hanem kitűnő kutatási területnek ígérkezik az eutrofizálódás és az ellene történő védekezés alapkérdéseinek kutatásában is. Alacsony vízállás idején, meleg időszakban a Dunán figyeltek meg Stephanodiscus tömegvegetációt, ami komoly gondokat okoz esetről esetre a felszíni vízkiemelésben. Megakadályozására aligha van mód, de ki kellene dolgozi előrejelzésének módszereit, ami az eutrofizálódás törvényszerűségeinek feltárása nélkül elképzelhetetlen. A Tiszalöki vízlépcső hidrobiológiái kutatásának eredményei közül az algavegetáció gyökeres megváltozását tanulmányozták legbehatóbban [105, 106]. Az eutrofizálódás bonyolult folyamatainak kutatásával kapcsolatban három dolog feljegyzése kívánkozik a magyar tudománypolitika margójára. Az első a hazai hidrobiológusképzés mindeddig megoldatlan ügye, és ezzel kapcsolatban hidrobiológiái tanszék szervezése valamelyik főiskolánkon, a második annak hangsúlyozása, hogy megfelelő alapkutató szerv (tanszék, kutatóintézet) nélkül az alaposan előreszaladt gyakorlati kutatómunkának elviselhetetlenül sokat kell vállalnia azzal, hogy gyakorlati feladatai mellett az elméleti kérdések kutatását is végzi. Harmadikként a hidrobiológiái kutatómunka szervezését kellene pontosabbá, céltudatosabbá tenni, az alap- és alkalmazó kutatások pontosabb összehangolásával. Ez a tervszerű vízgazdálkodás és vízvédelem társadalmi igénye. Összefoglalás Az élővizek jellegét átalakító emberi igénybevétel kétféle változást okoz: szerves szennyezőanyagokkal növeli a víz szaprobitás-fokát, szervetlen növényi tápanyagokkal pedig tro/itás-fokát. A trofitásfok növekedését eutrojizálódásnak, tápanyag-dúsulásnak nevezzük. Ez természetes vagy mesterséges lehet. Az eutrofizálódás első látható jele a víz alga-vegetációjának gazdagodása (elalgásodás), ami rontja a víz felhasználási lehetőségeit, tehát emberi megítélés szerint káros jelenség. A hagyományos szennyvíztisztítási eljárások bármilyen jó hatásfokkal tüntetik el a szennyvíz szerves anyagait, a felszabaduló növényi tápanyagok ellen nem védenek. Az eutrofizálódás elleni védelemben legfontosabb a megelőzés: meg kell akadályozni a tápanyagoknak a vízbe jutását. Küzdeni kell az egész vízgyűjtő területen a földek túltrágyázása ellen, a talajeróziót és a vizek igénybevételét olyan kicsire kell csökkenteni amennyire csak lehet. A kezelt szennyvizeket vagy meg kell szabadítani a mineralizált növényi tápanyagoktól (harmadik tisztítási fokozat) vagy el kell terelni a veszélyeztetett befogadótól (öntözés, talajba injiciálás, halastavi tisztítás stb). Magyarországon a Rakacai tározó és egyes felszíni vízkivételi helyek kivételével még nem okozott súlyos gondokat az eutrofizálódás, de a Velencei-tó állapota, 5 Vízügyi Közlemények