Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

3. füzet - VÍZMINŐSÉG ÉS VÍZVÉDELEM - Benedek Pál-Hock Béla: A vízszennyeződés

A vízszennyeződés 315 tározása részben helyszíni mérések, részben tapasztalati összefüggések birtokában történik [39, 40, 41, 42]. Az előbb részletezett módszer a szennyvízterhelhetőség megállapításánál kizá­rólag az oxigénviszonyokat (oldott oxigén, biokémiai oxigénigény) veszi figyelembe. A vízminőség szabályozás különböző feladatainak megoldása azonban egyéb víz­minőségi komponensek vonatkozásában is határt szab a terhelhetőségnek, aminek a befogadó vízhozama — mint hígító víz — nyilvánvalóan fonto szabályozója. Ez a tény irányította a problémával foglalkozók figyelmét a vízhozam és a vízminőség kü­lönböző komponensei közötti összefüggésekre [43, 44, 45]. Adott vízfolyás adott szelvényére vonatkozó összefüggések meghatározása azon a tapasztalattal egyező megállapításon alapul [46], hogy a vízminőség vala­mely komponenséből (C) adott vízhozam (Q) mellett származó terhelés (T=CQ) lé­nyegében három tagból tevődik össze: 1. a vízfolyás vízhozamával arányos alapterhelésből (aQ), 2. a vízfolyás vízhozamától független szennyvízterhelésből (b), 3. A vízfolyás vízhozamával (Q), illetve az egységnyi idő alatt bekövetkező vízhozam változásával ( Q—Q 1) egyenes arányban változó nagyvízi terhelés­ből, amely az árterületről történő bemosások szennyező hatását tartalmazza. Másszóval T=CQ=aQ + b + cQ(Q—Q_ 1) (1) terh. terh. alap- szennyvíz nagyvízi terh. terh. terh. Az (1) összefüggésben szereplő a, b és с állandók meghatározása nagyszámú mérési adat birtokában korrelációszámítással lehetséges. Olyan kiegyenlített vízjárású vízfolyás (pl. a Duna) esetében, ahol Q és Q 1 érték nagyság­rendileg megegyezik, ott az (1) összefüggés jobb oldalának harmadik tagja — figyelembe véve még azt a tapasztalati tényt is, hogy с értéke nagyságrendekkel kisebb a értékénél — elhanya­golható. Ez esetben az (1) összefüggés alakja C=a + A (2) megegyezésben a 4. ábrán feltüntetett tapaszta­lati eredménnyel. Hasonló alakú összefüggéssel számolhatunk erősen, de egyenletesen szennye­zett kisebb vízfolyások esetében is, aholis b ér­téke dominál a többi állandóhoz képest. Heves vízjárású vízfolyásoknál az (1) össze­függést vagy eredeti alakjában használjuk, vagy azzal a közelítéssel élhetünk, hogy Q 1 értéke Q értékéhez képest elhanyagolható. Ez esetben C = a+~ + cQ (3) 4. ábra. Vízhozam és vízminőség közötti összefüggések alakja [46] Fig. 4. Typical relationships between rate of streamflow and water quality [46] Bild 4. Verlauf der Beziehung zwischen Durchfluss und Wasserqualität [46]

Next

/
Oldalképek
Tartalom